Nagyítóval kell keresni a magyar hajógyártást (vg.hu)

Egyre többen vitorláznak, mégis várat még magára a szebb napokat látott magyar hajóipari cégek másodvirágzása. A magyarországi hajóipari vállalkozások legendás múltja alapján több tízmilliárdos piac is lehetne a hazai hajógyártás, ehhez képest tavaly mindössze 145 cég foglalkozott itthon hajók és csónakok gyártásával, illetve javításával, nyereséget nem termelve.

A magyar hajóipari vállalkozások együttes árbevétele tavaly 4,24 milliárd forint volt, nyereséget nem termeltek, miközben 379 főnek adtak munkát – derült ki a Nemzeti Cégtár adataiból.

A Világgazdaság az 50. Kékszalag Erste Nagydíj kapcsán vizsgálta meg az iparágat, miután a Balatonfüreden rajthoz álló 681 hajóból 545 teljesítette a több mint 150 kilométeres tó körüli távot.

Bár a hazai hajóipar elmúlt évi összesített bevétele jócskán meghaladta a 2016-ban mért 3,62 milliárdot, nem érte el a 2014–2015-ös 4,5-5,1 milliárdos szintet. A szektorban nincs milliárdos forgalmat lebonyolító vállalkozás, sőt a piaci szereplők 70 százaléka a százmilliós éves árbevételt sem éri el. Az összesített üzemi eredményük 2012 óta a 100-200 milliós nyereség és az ugyanekkora veszteség között hullámzik.

Az elmúlt öt évre visszatekintve évente öt-kilenc cégalapításra jutott 12-17 megszűnés, de legalább a felszámolási és a csődeljárások száma elenyésző volt.

 

Csábító lehetőségek rejlenek a hajóiparban

A hajóiparban már csak azért is rejlenek csábító lehetőségek, mert rohamosan fejlődik Magyarországon a vitorlázás, idehaza már mintegy százezren űzik – mondta lapunknak Méder Áron villamosmérnök, óceáni szólóvitorlázó. Úgy látja, ma már nem megfizethetetlen luxussport, az alsó középrétegtől felfelé kényelmesen elérhető. Szerinte egy kisebb hajót manapság évi fél-egy millió forintból is fenn lehet tartani, de egyre inkább az a trend, hogy ebből az összegből többen bérelnek egy-két hétre egy nagyobb jachtot.

Az Opten szakértői az 1990-es évek elejére vezetik vissza az iparág vergődését.
Ekkor, a keleti piacok összeomlása után, olyan nagy magyarországi hajógyárak húzták le a rolót a központi régióban, mint az óbudai, a csepeli, az újpesti vagy a váci. Ezzel párhuzamosan a Magyar Hajózási Zrt. (Mahart) privatizációjával a hazai teherhajózás is szinte teljes egészében eltűnt a honi és a nemzetközi vizekről. A talpon maradt, működő vállalkozások elsősorban sport- és kedvtelési célú hajókat, csónakokat, jachtokat és vitorlásokat készítenek – írja a vg.hu.