„Megnőtt a lakossági bejelentések száma a természetet károsító ügyekben, egyre többen fordulnak a civil szervezetekhez az utóbbi hónapokban elért sikereik miatt is”- közölte Szauer Rózsa, a Nők a Balatonért Egyesület (NABE) elnöke a HírBalatonnal. Az egyesület kiemelten támogatja a Balatoni Szövetség törekvését, hogy az új építészeti törvény garantálja az utolsó szabad, állami tulajdonú vízpartok köztulajdonban maradását, és az észak-balatoni szőlők nagyobb védelmét – tette hozzá.
Szauer Rózsa a sikerek közt említette, hogy az elmúlt hónapokban Tihanyban, Balatonaligán vagy Csopakon is sikerült megvédeni természeti értékeket vagy közösségi érdekeket a civilek megmozdulása, érdek- és jogérvényesítése révén. „Folyamatosan nagyon sok a teendő, ami nem megy jogi és szakmai segítség nélkül” – tette hozzá.
Annál is inkább, mert a részsikerek még nem jelentenek győzelmet. Példaként említette, hogy bár sikerült elérniük, hogy Csopakon, az eladott Bahart kikötő elé tervezett, védőmólónak nevezett óriási kőszórás engedélyét visszavonják, de a az új tulajdonos újabb vízjogi létesítési eljárást indított. A korábbi sikeres fellebbezések eredményeként a NABE és más jogosult civil szervezet ügyféli jogait biztosítani fogják, tekintettel a Veszprém Vármegyei Főügyészség felhívására.
Az egyesület elnöke arról is beszámolt, hogy a balatoni önkormányzatokat tömörítő BSZ törekvése megegyezik a civilek, így a NABE törekvésével is, hogy ne adhassanak el, ne kerülhessen magánkézbe több közvetett vagy közvetlen állami tulajdonban lévő Balaton-parti ingatlan. Tagjaik, helyi csoportjaik külön is tevékenykednek azon, hogy a településeiken felhívják a figyelmet a BSZ felszólításának fontosságára.
Jegyeztesség be az önkormányzatok az elővásárlási jogukat
A NABE elnökségi ülése is napirendre tűzte, amit a BSZ megfogalmazott, hogy felhívják a településvezetők figyelmét, a jelenlegi jogszabályok szerint elővásárlási joga van valamennyi parti ingatlan esetében az önkormányzatoknak, de nincs arra garancia, hogy ez az új törvényben is így marad. Ezért kell, hogy az önkormányzatok az új jogszabály kijövetele előtt éljenek a még érvényben lévő törvény adta lehetőségükkel, és jegyeztessék be minden parti telek tulajdoni lapjára az elővásárlási jogukat. Ezzel legalább az esélyt megtartják a vízpart bárki számára történő megközelíthetőségének megőrzésére, bővítésére – jegyezte meg.
– Sajnos nagyon időszerű az a törekvés, kérés is, hogy a jogalkotók és a hatóságok teremtsék meg végre az észak-balatoni szőlők megfelelő védelmét. Már nagyon sok rombolás történt. Manapság következmények nélkül épülhetnek külterületeken nyaralók és úszómedencék, pusztítva a szőlőket, rombolva a tájképet, problémákat okozva a közszolgáltatóknak is
– fogalmazott Szauer Rózsa, idézve a BSZ felhívásából is.
Most a Pécselyi-medencében akad tennivaló
Legfrissebb példaként említette, hogy a Pécselyi-medencéből keresték meg az egyesületet három olyan külterületi építkezés kapcsán, amelyeknél a helyi építési szabályokat figyelmen kívül hagyva, a hivatalok, hatóságok engedélyével építkeznek, követve a legújabb divatot, hogy nyugodt, csendes területetket megvásárolva alakítanak ki az új tulajdonosok a fővárosi Rózsadombon megszokott luxuskörnyezetet.
„Ez szinte kivétel nélkül a természetes környezet pusztításával jár” – hangsúlyozta. Hozzátette, Pécselyen a szőlőhegyek legfelső pontjára, az Öreg-hegy tetejére épült egy oda nem illő építmény, mezőgazdasági víztározónak hívott úszómedencével. Az engedélyezés azért is érthetetlen, mert az ingatlan nagy része MAG területnek számít, és a nemzeti park fennhatósága alá tartozó Natura 2000-es területen fekszik – mutatott rá.