A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat keretében megvalósult Pajta Program célkitűzése a kulturális programok elérhetővé tétele és a közösségépítés volt. Egy friss tanulmány a Pajta Programban részt vevőkkel készült interjúk eredményeire építve tárja fel a program hatásait. A kutatás eredményei szerint a program pozitívan befolyásolta a térséget, a már meglévő folyamatok erősítése mellett új távlatokat, lehetőségeket nyitott a helyi közösségi élet számára.
A Pajta Program a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat részeként jött létre, és célja a kisebb települések kulturális életének gazdagítása, valamint a helyi közösségek összetartozásának erősítése volt – olvasható a Turizmus Bulletin legfrissebb számában megjelent tanulmányban. A Pajta Programhoz két pályázati szakasz köthető. 2022-ben 14 település pályázata került támogatásra, majd 2023-ban 23 település pályázata nyomán 29 nyertes Pajta helyszín vált a helyi kulturális élet meghatározó központjává.
A Pajta Program értékelését célzó vizsgálat során 2024. január és március között személyes megkeresésen alapuló kvalitatív (félig strukturált szakmai interjú) felmérés zajlott. A megkérdezés elsődleges célkitűzése a 2023-as évben a Pajta Programban részt vevő balatoni települések véleményének megismerése és a programban történő részvétel értékelése volt. A Pajta Programmal kapcsolatos interjúk a következő településeken valósultak meg: Alsópáhok, Balatoncsicsó, Balatonfűzfő, Balatonhenye, Balatonudvari , Dörgicse, Felsőörs, Kapolcs, Káptalantóti, Litér, Lókút, Márkó, Nagyesztergár, Nagyvázsony, Somogyszentpál, Taliándörögd, Tés, Vászoly.
Az interjúalanyok kiemelték, hogy minden korosztály számára szerveztek programokat, illetve több program kimondottan azzal a céllal valósult meg, hogy az egyes korosztályok közötti párbeszédet, kapcsolatot erősítse. Fontos volt továbbá, hogy – tartalmát tekintve – többféle program volt elérhető, az új típusú események mellett helyet kaptak a helyi értékek feltárását támogató rendezvények is. A látogatói bevonódás tekintetében a passzív részvétel mellett nagyobb hangsúlyt kaptak azon események, amelyeken a résztvevők aktívan be tudtak kapcsolódni. Az interjúalanyok kiemelték a pályázat keretében szervezett programok rendszerességét, ami kiszámíthatóságot nyújtott nem csupán a szervezők, hanem a vendégek számára is.
Összességében a programok széles körben vonzották a környékbeli lakosságot, ahol a helyiek mellett sokan érkeztek a környező településekről. A korosztályok tekintetében is sikeres volt az elérés (gyerekek, felnőttek, idősek). Amelyik településen jelentős számú második otthon található, illetve amelyik település vonzó turisztikai célpont, ott ezek a látogatói szegmensek is megjelentek a Pajta Programokon.
Többen kiemelték továbbá, hogy a programok pozitívan befolyásolták a település képét, vonzerejét. A keresleti oldal esetében az interjúba bevont érintettek a kulturális fogyasztás életminőségre gyakorolt hatását emelték ki, valamint a programoknak köszönhetően elért helyi identitás-erősödést.
Biztosítva az erőforrásokat és folytatva a közösségi bevonást, a települések tovább kívánják vinni a sikeres programok elemeit, így tartva fenn a sikeres kulturális tevékenységeket, még ha ezek már nem is a Pajta Program keretein belül valósulnak meg. Az erőforrások esetében a saját – jellemzően önkormányzati – források mellett több válaszadó említette, hogy más, akár pályázati forrást kell keresni. A programok számában várható némi csökkenés, visszarendeződés. A résztvevő települések pozitívan tekintenek a jövőbeli hasonló programokra, amelyek támogatják a kulturális életet és a közösségi részvételt, bár hangsúlyozzák a szükséges támogatások és erőforrások meglétének fontosságát.
A teljes tanulmány ide kattintva érhető el.