Mit hoz a klímaváltozás a Balatonnál? (likebalaton.hu)

Érezhetően melegebbek a szeptemberek. 2015 óta többször előfordultak hazánkban a 30 °C-ot meghaladó csúcshőmérsékletek. A mérések azt mutatják, hogy nem csak a nyarak melegebbek, mint a múlt század elején voltak, hanem a májusok és a szeptemberek is. A melegedés győztesei egyértelműen a vízpartok lesznek.

Az idei szeptember változékony napokkal indult, később azonban egyre inkább anticiklon terebélyesedett a Kárpát-medencére. Az ilyen légköri képződményekhez általában nyugodt, napos, száraz időjárás társul, ősszel tipikusan ilyenkor éljük a „vénasszonyok nyarát” – mondta el a likebalaton.hu-nak Dr. Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) éghajlati szakértője.

Hozzátette: a sok napsütésnek köszönhetően az évnek ebben a szakában még fel tud annyira melegedni a levegő, hogy akár nyárias hőmérsékleteket is mérhessünk, így volt ez most is.

A meleg periódus csúcsát a hónap közepén érte el, amikor az anticiklon nyugati oldalán már egyenesen a mediterrán térségből áramlott fölénk az igen enyhe légtömeg. Fontos megjegyezni, hogy hőérzetünk tekintetében az ilyenkor tapasztalt 30 °C már nem az a 30 °C, mint nyáron, ugyanis hajnalban jelentősen fel tud frissülni a levegő, valamint az aszfaltozott felületek sem ontják olyan mértékben a hőt, mint nyár derekán.

A szakértő szerint hazánkban a nyarak melegszenek a legjobban az évszakok közül. Közel másfél fokkal melegebbek a nyarak jelenleg, mint a múlt század elején voltak, de a májusok és a szeptemberek melegedése is jelentős. Emiatt a tavasz utolsó hónapja sok esetben már nyáriasan meleg idővel telik, illetve az őszkezdet még tartogat akár hőségnapokat is, sőt az utolsó hőhullám átnyúlik szeptemberre.

2015 óta minden évben előfordult hőségnap szeptemberben, vagyis a csúcshőmérsékletek országos átlaga elérte a 30 °C-ot.

Ilyenkor egyes régiókban ennél magasabb értékeket mérhetünk, míg a hegyvidékeinken ennél hűvösebb van. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a melegedő trend ellenére előfordulhatnak akár a szokásosnál jóval hűvösebb periódusok az év bármely szakában, ahogy ez az idei májusról is elmondható.

Elmondta azt is, hogy a melegedő tendencia hatására a turistaszezon korábban kezdődik, illetve elnyújtható, ha csak az időjárási feltételeket tekintjük. Főleg, ha vízparti turizmusról beszélünk.

A „trópusi éjszakák” száma is emelkedik. Ez alatt azt értjük, amikor a leghidegebb órákban sem csökken a hőmérséklet 20 °C alá. Ez kedvez a kiülős beszélgetéseknek, a nagyobb városok lakóit pedig arra sarkallja, hogy ha tehetik, a várostól távolabb töltsék a legmelegebb napokat. Ezek gyakoribbá válása pezsdítheti a turizmust.

A melegedéssel a „trópusi éjszakák” száma szembetűnően megnőtt a kilencvenes évektől. A 2000-es években rendszeressé vált az előfordulásuk, 2015-ben országos átlagban 7 ilyen éjszaka volt, Budapesten és a sűrűbben lakott településeken ennél nyilvánvalóan több. Ugyanakkor a fokozódó nyári hőség a városnézéshez már egyre kevésbé alkalmas. A méréseik azt mutatják, hogy gyakrabban fordulnak elő komoly hőhullámok, felhőszakadások, a szélviharok esetenként erőteljesebbek, mint korábban.

Elárulta azt is, hogy a rendkívül száraz évek valószínűsége növekszik, de már jelenleg is nagy kilengések tapasztalhatók az éves csapadékösszegben. Áradásokat kiváltó esőzésekre és aszályokat okozó csapadékhiányra egyaránt fel kell készülni. Az éves lehulló csapadékmennyiség éven belüli átrendeződése miatt a nagyobb tavaink esetében tartósabbá válnak az alacsony vízállások, ezért romlani fog a vízminőség.

Az édesvíz mennyiségének és eloszlásának változása egyaránt hatással lesz a mélységi és felszíni ivóvízkészletekre, az öntözésre, a hajózásra, az édesvízi ökoszisztémákra és az idegenforgalomra.