Mintegy 300 fajta egzotikus gyümölcs terem a Káli-medencében (sokszinuvidek.hu)

Az ötvenegy éves Badics László 3 diplomás kertgazda, 26 éve egy kis nyomdát üzemeltet, de országos hírnevét másnak köszönheti: egzotikus gyümölcsökkel foglalkozik a Káli -medence déli lankáin. Tíz éve foglalkozik olyan különleges gyümölcstermőkkel, mint a pisztácia.

 

A dunántúli lankákon tíz év alatt valóságos édenkertet hozott létre Badics László, akinek több, mint 300 fajta növénye található Köveskál melletti birtokán. Két hektáron gazdálkodik, legalább 50 országhoz köthetők az általa termesztett gyümölcsök – írja a sokszinuvidek.hu.

Harminc fajta datolyaszilva, negyven fajta különleges kajszibarack: ultra koraiak, melyek időjárástól is függően akár május 25-én elkezdenek érni, és nagyon későiek, például szeptemberben érő fajta. Vagy teljesen piros fedőszínűek. Több, mint ötven fajta füge, zöld, sárga, barna, hússzínű, lila, bordó, szinte fekete külsejű mellett 12 fajta kínai datolya (jujuba) és számos fajta indián banán – ismertette a fajtákat Badics László

A távoli országok csemegéi mellett rég elfeledett, ősi magyar fajtákat is ültetett, 12 fajta naspolya, 3 fajta házi berkenye, körték, nemesített kökény, és valódi fekete eperfa ad árnyékot a nyári hőségben.

A dunántúli kertész igazi ritkaságokkal is sikeresen foglalkozik. Fekete datolyaszilva, Kuro gaki, korai kajszibarack, Mikado fajta, ami a május végi cseresznyével együtt érik, vagy a szeptember végén szüretelhető Farclo egyaránt szépen terem a Káli-medencében. Országszerte egyre több kiskertben foglalkoznak indián banánnal, de László kertjében a fehér húsú paw-paw változat is meghálálja a gondoskodást.

A Föld számos vidékéről érkeztek hozzá csemeték. Japán-spanyol-ukrán-bolgár datolyaszilva, mexikói-kínai-görög galagonya, brazil guava, török dió és alma, olasz-szír-örmény-észt kajszi, amerikai pekándió – mind beérik a Káli-medencében. A kazah-svájci körte, a szecsuáni bors, a lengyel-osztrák-francia som, a kanadai mézbogyó, a svéd-német-magyar berkenye és nem mellesleg az iráni pisztácia szépen meghálája a lelkes gazda gondoskodását.

A pisztácia lassan fordul igazán termőre, nagyjából 15 éves korára. Az első 5 évben lassan nő, majd megugrik a fejlődése, később, 10 éves kora körül megint lelassul, visszafogja a termést. Gond lehet, ha nem forró az augusztus, és nem hosszú, meleg az ősz, olyankor nem érik be a termés – sorolta a gyümölcsész.

A pisztácia ritka kincs Magyarországon, a Káli-medencében is jellemző, hosszú, forró nyarat kedveli, ezt idén az aszályos nyár meghozta számára. László szerint a gond az, hogy ugyan a klímaváltozás és a felmelegedés jelen van, de a szélsőségek is, a tavaszi fagy például kipusztíthatja a fiatal csemetét, a sok eső, a párás levegő pedig lerohasztja a termést.