Miért éppen ideépült Alsóörs? – előadás a település földtani múltjáról (veol.hu)

Alsóörsön a helyi Nyugdíjas Polgári Egyesület Szervezete nem mindennapi előadásra invitálta az érdeklődőket a gyülekezeti házba. M. Tóth Tivadar, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára képekkel, térképekkel illusztrált geológiai barangolást tartott, és bemutatta a Balaton lecsapolásának több mint kétszáz évvel ezelőtti tervét is.

 

Mint kiderült, az előadó ezer szállal kötődik a településhez. Gyerekkorában sokat nyaralt Alsóörsön, és a helyi könyvtárat is rendszeresen látogatta. Tizenkét éves volt, amikor elhatározta, hogy ő bizony régész lesz. Ám egy könyv teljesen megváltoztatta a terveit. Lóczy Lajos geológus életrajzi kötetét olvasva úgy határozott, hogy ő is a magyar földtannak szenteli az életét, ez lesz a hivatása.

Az egyetemi tanár előadásában kifejtette, hogy míg a bronz-, a római és a kora középkorban Füreden, Csopakon, Felsőörsön és Almádiban lakott település volt, addig Alsóörsön nem telepedett le az ember. Mindennek elsősorban geológiai okai vannak. Három fő kőzettípus: a metamorf képződésű fillit, az üledékes eredetű homokkő, észak felé pedig mészkő építi fel a környéket. A három kőzettípus nemcsak keletkezési viszonyaiban, de vízvezető, víztartó tulajdonságaiban is eltér egymástól.

Az alsóörsi ófaluban jellemző vörös homokkő repedéseiben tárolódó kevés víz az alatta lévő, teljesen vízzáró fillit fölött, a két kőzettest határát jelentő Római út mentén forrásokban jut felszínre. A nagyon sok vizet tároló karsztosodott mészkő és a homokkő határához ugyanakkor Felsőörs környékén nagy vízhozamú források kapcsolódnak. Az emberek a történelmi időkben főleg ott telepedtek le, ahol volt forrás, ivóvíz, így a környezet hidrogeológiai tulajdonságai meghatározták, befolyásolták egy-egy település, így Alsóörs helyzetét és elérhető lélekszámát is.

Az előadó bemutatott egy 1776-ból származó térképet, amely a Balaton lecsapolásának tervét mutatja be. Mária Terézia fontosnak tartotta ennek megvalósítását az áruszállítás megkönnyítése érdekében, viszont a vármegyék passzivitása miatt az elképzelések végül nem valósultak meg. Ha mégis lecsapolták volna a Balatont, akkor ma mindössze egy Tihany környéki apró tavacska, valamint a Zalát a Sióval összekötő csatorna őrizné az emlékét. M. Tóth Tivadar beszélt arról is, hogy az elmúlt mintegy tízezer évben a Balaton a Balaton-felvidék folyamatos kiemelkedése, valamint az ennek hatására kialakult süllyedék szél általi eróziójának együttes eredményeként alakult ki.

Az előadás végén kiderült, hogy miért fontosak a geológiai ismeretek a ma emberének. A Balaton néhány évtizede idegenforgalmi szempontból vonzó régió, nem csak lehetőség, hanem ezzel együtt egyre fokozódó kockázatot is jelent a geokörnyezetre.

A megnövekedett vízigény, a hulladék mennyiségének rohamos növekedése, az egyre intenzívebb közlekedés jelentősen terheli, szennyezi a felszínt és a felszín alatti régiót, melynek jövőbeni válaszreakcióit csak múltbeli viselkedésének alapos ismerete, így a kőzetek, a felszíni és felszín alatti vizek tanulmányozása alapján láthatjuk előre.

Csak a földtani múlt megismerése ad módot a jövőbeni kockázatok elleni védekezésre s a jövőben adódó lehetőségek fenntartható kiaknázására.

Az eredeti cikk itt olvasható.