A fenékpusztai bázis negyven éve működik és hatalmas érték: a helyi csoport számára, az egész egyesület szempontjából, de talán a globális természetvédelem, vagy az ornitológia tudománya is említhető „haszonélvezőként” – véli a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Zalai Helyi Csoportjának új elnöke.
Fehér Csaba Endre a zaol.hu-nak elmondta: négy évtized alatt zajlott gyűrűzés alatt rengeteg adattal gazdagították és gazdagítják a tudományt az itt tevékenykedett és ma is munkálkodó madarászok. Természetes fejlemény volt, hogy a lakosság egy idő után a sérült és beteg madarakat ide hozta, hiszen – gondolhatták – ki más segíthetne rajtuk, ha nem a madarászok? A természet védelme, ezen belül a madármentés állami kötelezettség, amit a civil szervezetük kvázi átvállalt és hosszú éveken át végzett. Hogy milyen színvonalon, azt jól érzékelteti, hogy több természetvédelemmel foglalkozó honlapon még azon az emlékezetes szeptemberi napon is ott volt a felhívás: aki sérült madarat talál, Fenékpusztára vigye.
(Idén egy szeptemberi ciklon miatt fecskék tömegei rekedtek a Balaton környékén, és a hirtelen, több napos extrém hidegben aztán a madármentők erőfeszítései ellenére milliós számban pusztultak el a madarak. Ekkor feljelentés miatt a „fecske apokalipszis” kellős közepén hatósági személyek toppantak be a zalai madarászok által üzemeltetett fenékpusztai madárgyűrűző állomásra, hogy a törvény betűjének érvényt szerezzenek. E fellépésnek a következménye volt, hogy az MME helyi csoportjának korábbi elnöke, Benke Szabolcs lemondott, s érkezett Fehér Csaba Endre.)
Fehér Csaba Endre szerint tagadhatatlan ugyanakkor, hogy a szükséges infrastruktúra és a folyamatos állatorvosi felügyelet nem állt rendelkezésre a bázisunkon, tevékenységünk nem felelt meg mindenben a törvényi előírásoknak. Úgy gondolom, abban, hogy a helyzet idáig fajult, minden szereplőnek van felelőssége, így a rendezést is együttműködéssel kell megvalósítani – fogalmazott.
A legfontosabb célom, hogy a fenékpusztai bázist megőrizzem. Azt tapasztaltam, hogy a zalai madarász társadalom egységes fellépése is sérült az utóbbi időben, viszont soha nem volt ennyire fontos a természetet védő jószándék egy mederbe terelése. Ezt szeretném előmozdítani. A helyi csoport tagsága kétszáz fő felett van, a tisztújításon mintegy kéttucatnyian voltunk ott, összességében 30-40 aktív madarász tevékenykedik a megyében. Az a célom, hogy egységes közösséggé váljunk, szeretném úgy összehangolni az erőfeszítéseket, hogy azok mind egy irányba hassanak. Így különösen fontos a jó szakmai kapcsolat a nemzeti parkkal is.
-fogalmazott az elnök. Hozzátette: Fenékpuszta ma már nem pusztán a madárgyűrűzés fellegvára, hanem nagyon jelentős az itt végzett szemléletformáló tevékenység, valamint a területen az évszázadokra visszanyúló hagyományos tájhasználati mód, a legeltetéses állattartás fenntartása is, melynek hála növények olyan életközössége alakult ki és maradt fent, mely az idegenforgalom által intenzíven hasznosított Balaton-parton máshol nem. Ezek megóvásáról a jövőben is gondoskodni kell.
A már említett hiányos infrastruktúra, a terület természet- és tájvédelmi jelentősége miatt a madármenhely kialakítása itt nem célszerű. Sokkal jobb megoldás annak a hiánypótló társadalmi kezdeményezésnek a felkarolása, amely egy madármentő állomás létrehozását célozná Keszthely térségében. Remélem, ezt sokan támogatják, valamint a kezdeményezők lendülete az illetékesek támogatásával együtt megmarad. A mi szakmai segítségünkre számíthatnak – zárta gondolatait.