“Még mindig nem értik az emberek mi a tét” – balatoni nádirtások elrettentő szankciók nélkül

„Az elmúlt hetekben csónakkal körbejárva a Balatont térképeztem újra a nádast a víz felől is. Elkeserítő a helyzet; még mindig nem értik az emberek mi a tét, ha nem lesz nádas, nem lesz Balaton. Megfelelő szankciók sem segítik a Balaton védelmét. Nem csökkent, hanem tovább nőtt az illegális bejárók száma” – nyilatkozta Dr. Pomogyi Piroska, a balatoni nádas-felméréseket több évtizede végző szakember (a biológiai tudomány kandidátusa) a hirbalaton.hu-nak.

Értelmetlenül felszabdalt nádas Balatonfenyvesen (Fotó: HírBalaton)

 

– Most, hogy romlani kezdett a tó vízminősége, és a kutatók kimondták, az időjárástól függ, lesz-e augusztusban algavirágzás, még nagyobb becsben kellene tartani a nádast, hiszen óriási szerepe van a tó öntisztulásában – hangsúlyozta a biológus. Ez a puffer-zóna a nyílt víz és a szárazföld között. A parti nádasok tulajdonképpen szűrőmezők, ha eltűnnek, vagy felszabdalják őket, felgyorsul a tó pusztulása – nyomatékosította.

A tó öntisztulási képességének azért is nagy a szerepe, mert a kotrás megváltó hatása is megkérdőjeleződött. „A kutatók álláspontja nem egységes azzal kapcsolatban, hogy lehet-e érdemben csökkenteni a Balaton foszforterhelését a roppant drága kotrásokkal” – nyilatkozta a közelmúltban a balatoni miniszteri biztos. A tó iszapjában ugyanakkor sok a foszfor, ami az algásodás legfőbb oka. A tó öntisztulási képessége akkor működik jól, ha van elég és megfelelő minőségű part menti nádas, valamint elég beépítetlen, természetes partszakasz, ahol kivetheti a víz az uszadékot.

Az emberek nagy része, sőt még a tóparti önkormányzatok egy része sem érti, nem hiszi még mindig, mennyire fontos egy sekély tó életében a nádas. Gond az is, hogy még nem készültek el a nádasok védelmét is biztosító törvényhez az „aprópénzre váltható” végrehajtási rendeletek, és nem látszik a szándék a törvénysértések visszatartó erejű szankcionálására sem  

fogalmazott a biológus, aki azt tapasztalta az elmúlt hetekben, nemhogy javult volna a helyzet, hanem újabb illegális bejárók, stégek létesültek felszabdalva, rongálva, pusztítva a vízparti nádasokat. Márpedig a felszabdalt, fazonra igazított nádas minősége egyre romlik, nem tudja betölteni megfelelően a védelmi szerepét. Balatongyörökön például egész labirintus-rendszert építettek ki a bojlisoknak a nádasban, ami tavaly óta tovább bővült – hozta fel példaként.

 

Továbbra is burjánzik az illegális stégépítés, -kikötés, -feltöltés

Dr. Pomogyi Piroska jónak tartja azokat a terveket, hogy minden vízparti településen legyen egy-egy csónakkikötő, de cserébe számolják fel a nádasokba bújtatott, a növényzetet pusztító illegális kikötőket.

A nádas-felmérést végző szakember nem látott, nem hallott elbontott illegális stégekről, feltöltésekről, pedig már öt évvel ezelőtt is több mint 1700 illegális vízbejárót, illetve stéget számlált a balatoni légifotók alapján, amelyek száma azóta tovább nőtt.

A legkeményebb fellépés a Balatonakalinál két éve történt nádirtás esetében történt, ahol az érintett parttulajdonost az eredeti állapot visszaállítására kötelezték. (Balatonakali partjainál közel másfél hektárról irtották ki a nádast a volt Holiday kemping előtti, SSS Group Kft. tulajdonába került területről, ami a természetkárosítás minősített esetének számít.) Dr. Pomogyi Piroska az érintett szakasz jelenlegi állapotáról annyit mondott;

Valamennyire visszanövényesedett, de az a gyönyörű összetételű és minőségű parti sáv eltűnt, nem lesz olyan mint volt. Kikövezték a partot, így most semmire nem jó: védő, vagy ökológiai szerepet nem tud betölteni, és fürdőzésre sem alkalmas.

A biológus másfél éve a Balatoni Szövetség ülésén figyelmeztette a polgármestereket, hogy négy év alatt több mint a duplájára nőtt az a terület a Balaton partján, ahonnan kiirtották a nádat, a téli nádvágásra engedélyt kérőknek pedig  mintegy fele irtást végzett aratás helyett. Legutóbb, idén július végén Balatonfenyvesen indult hatósági eljárás amiatt, mert egy medertisztítási engedélyt sajátosan értelmeztek.

 

A nádas megújulásához szükséges aratás évek óta elmarad

A balatoni nádasnak az is baja, hogy a vízügy (amelynek évek óta nincs már hatósági jogköre, vagy éppen forrása az illegális feltöltések, stégek elbontására) nem tudja a balatoni nádas megújulásához szükséges nádaratást elvégezni. Nincs megfelelő gépe, a tó sem fagy be, és fizetni se tud annyit, hogy tolongjanak a munkára a vállalkozók.

Az MTI idén februárban arról számolt be, hogy a Balaton körül mintegy 1200 hektárnyi nádas található, amelynek harmadáról-negyedéről kellene telente levágni a növényt annak megújulása érdekében, vízminőség-védelmi okokból, de ez évek óta nem teljesül. Az elmúlt években egyre csökkent a learatott terület nagysága. A balatoni nádgazdálkodási tervben évi 200-300 hektárnyi nád levágását irányozták elő, ezzel szemben a februári híradások szerint ennek töredékén történt csak aratás idén is.

 

Hol a tájkép- és a természetvédelem?

A Balatont a nádas-felmérés miatt évtizedek óta rendszeresen csónakkal körbejáró biológus arról is beszámolt, hogy „borzalmasak az egyre gyarapodó számú magasházak a víz felől, több helyen már teljesen megváltozott a tóra korábban jellemző egyedülálló balatoni tájkép”.

Szerinte sokszor érthetetlen és indokolatlan az a pusztítás, természetrombolás, amit az építkezők végeznek. Az engedélyező hatóságok sem nézik még kellő súllyal egy-egy beruházás természetre gyakorolt hatását – tette hozzá.

Az életemet a Balatonra tettem fel. Biztos vannak még sokan, akik képesek lennének sokat tenni érte. Egymásra kellene találnunk, de azok kihagyásával, akik Balaton-védelmet kiabálva tulajdonképpen csak a saját egyéni érdekeiket féltik egy-egy fejlesztéstől

– fogalmazott a biológus. Szerinte azt kellene elérni, hogy a tó mellett élők, és az ott üdülők is sajátjuknak érezzék a Balatont, és felülemelkedve egyéni érdekeiken védjék, őrizzék meg a következő nemzedékek számára.

 

Magánbejárók a tóba

A Nők a Balatonért Egyesülettől (NABE) kapott idei fotókkal mutatjuk be Balatonszárszó egy kis partszakaszát, ahol egy remek, ingyenes strand közelében sorjáznak a  köztulajdonú Balatonba vezető, legtöbbször a mederbe épült, kapukkal is lezárt magánbejárók. A szerkesztőségünkbe érkezett fotósorozatnak kevesebb, mint felét közöljük, de ennyi is jól érzékelteti a helyzetet, ami nem csak Balatonszárszót jellemzi:

(Fotók: Nők a Balatonért Egyesület)