Még csak közvetve érzékeljük a vízválságot (veol.hu)

Elkezdődött a globális vízválság, amelynek közvetett hatásait Magyarországon is érezni lehet – jelentette ki a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság vezetője. A veol.hu Tóth Viktort, az MTA Balatoni Limnológiai Intézetének szakemberét faggatta a kérdésről.

 

A vízválságnak Magyarországon azért lehet még csak közvetve, és nem közvetlenül érzékelni a hatásait, mert a vízkészletek és a víz minősége is jó.

– A világban több helyen válságos helyzet alakult ki a vízhiány, az áradás vagy a rossz minőségű víz miatt. Ezek az események eddig lokálisak voltak, de most már összekapcsolódnak, 5–15 millió emberre hatnak, az emberek elhagyják otthonukat, és ezt érzi meg most Magyarország is – mondta Tóth Viktor, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézete hidrobotanikai osztályának vezetője. Kifejtette, pillanatnyilag válsághelyzetről beszélni Magyarország vonatkozásban nem aktuális, ám nem valószínű, hogy ugyanez a következő 20–30 év viszonylatairól is kijelenthető.

– Rendkívül büszkék vagyunk rá, hogy a vizek országa vagyunk, csak azt felejtjük el mindig megemlíteni, hogy gyakorlatilag egy folyónk vizétől eltekintve mindegyik kívülről, idegenből érkezik hozzánk, pedig épp ezek a nagy vízfolyásaink táplálnak bennünket – tudta meg a veol.hu Tóth Viktortól, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézete munkatársától. – Persze, vannak olyan nemzetközi törvények, melyek meggátolják azt, hogy az egyik ország, melynél egy folyó ered, például megakadályozza a folyó továbbfolyását lejjebb. Azonban Szíria helyzete is akkor fajult el olyan durva polgárháborúvá, ami jelenleg is zajlik, amikor kitört egy több éven át tartó aszály, melynek súlyos táplálék- és vízhiány lett a következménye. Vannak tehát jelei annak, hogy ha a jövőben a vízhiány több területen is megjelenik, akkor ez konfliktusokat fog generálni – véli a szakember.

Ennek, mint mondja, rengeteg vonatkozása van, de hazai viszonylatban az egyik legjelentősebb a geohidrológiai aspektusa, az, hogy mi pillanatnyilag ész nélkül éljük fel a talajvizeinket. – Máshol inkább próbálnak például a mezőgazdaságban kevesebb vizet felhasználni, olyan fajtákat termeszteni, melyek állják a vízhiányt. Itthon is van erre némi törekvés, ám ha egy mezőgazdásznak felajánlják, hogy itt van egy normál kukoricatörzs A forintért és itt van egy szárazságtűrő törzs B forintért, ami A-nál már nagyobb összeg, sejthető, hogy a gazdász melyiket választja majd, ha a saját kútjából ingyen jut öntözővízhez. Nem várhatjuk el a mezőgazdaságban dolgozóktól, hogy saját maguk ellen dolgozzanak, de a köz érdekét figyelembe véve legalább a Földművelés-ügyi Minisztériumban kellene lennie olyan szakembernek, aki kapcsolatot tart a mezőgazdászokkal, és kifejti nekik, hogy igen, ma jól jönnek ki ebből a dologból, de lehet, a gyermekek már nem fognak jól kijönni. Nagyon nehéz igazságot tenni abban, hol húzható meg a határ, ahonnan a közjó fontosabb, mint a magánjog – mondta Tóth Viktor.

– A vízhiány tehát jelenleg itthon nem okoz problémát, azonban mindenképpen érdemes volna előre gondolkodni, hogy ne pánikszerűen és tűzoltás jelleggel kelljen cselekedni. Politikai szinten jelenleg nincs értelme foglalkozni vele, mert kutatóknak, szociológusoknak, mezőgazdászoknak, hidrológusoknak, hidrobiológusoknak, ökológusoknak együtt kellene leülniük ahhoz, hogy eredményre jussanak, kutatásokat végezzenek, ám ahhoz viszont pénz kell, ami mégis politikai döntést kíván – mutatott rá a helyzet bonyolultságára a kutató. Hála Istennek, még nem sürgető az ügy, de jó lenne, ha előre tekintenénk, hiszen látjuk, már van példa rá, hogy emberek milliói veszítik el életterüket emiatt – írja a veol.hu.