Már a nyári bevételt élik fel a somogyi fürdők (sonline.hu)

Segítséget várnak a koronavírustól megtépázott somogyi fürdők. Van olyan létesítmény a megyében, ahol felére csökkent a forgalom a tavaly őszihez képest – írja a sonline.hu. Az Igali Gyógyfürdőben annyira minimális a forgalom, hogy már a rezsire sem elég, a Balaton-közeli Marcaliban, ahová főként helyiek járnak, mindössze 15 százalékos a visszaesés.

– Már hozzá kellett nyúlni a nyári bevételhez, amit máskor csak decemberben teszünk – mondta Pozsár Sándor, az Igali Gyógyfürdő vezetője. Hozzátette: a tavaly szeptemberi forgalom felét tudták realizálni a kilencedik hónapban. Most nagyjából annyian vannak, mint egy december eleji gyenge héten. A nehézségek dacára nem szeretnék csökkenteni a dolgozói létszámot, társadalombiztosítási támogatással érkező vendégek még vannak, ők jelentik most a túlélést.

Csokonyavisontán hétköznap jó, ha százan élvezik a meleg habokat, hétvégén valamivel többen keresik fel a létesítményt. A vendéglétszám jelentős részét a bérlettel rendelkezők teszik ki. – Kevesebb a gyógykezelés is – tette hozzá a fürdőt igazgató Nagy Balázs László. – A betegek nem mernek menni a doktornőhöz, ezért csökkent a létszám és így a bevételeink is. Túlélésre játszunk, ahogy mások is.

Ráadásul az is fájó pont a csokonyavisontai fürdőnek, hogy a környékből rendszeresen érkező csoportok is távol maradnak, s csak tavaszra ígérik az érkezést. – Nagyon bízom benne, hogy a kormány megsegít minket is – fogalmazott a fürdővezető. – Hiszen a biztonság szempontjából a hozzánk hasonló kis, vidéki fürdők komoly vonzerőt jelenthetnének. Ha a vendég fejével gondolkodnék, én sem mennék egy zsúfolt élményfürdőbe, hanem keresném az eldugott helyeket, ahol kevesebben vannak a medencékben.

A kaposvári Virágfürdőben a szeptemberi forgalom az előző évhez képest 30 százalékkal esett vissza – tudtuk meg, s Barcson is megfeleződött a vendégek száma. A határ menti fürdőből a horvát fürdőzők hiányoznak nagyon. – Elvileg a lakóhelyet harminc kilométeres távolságra el lehet hagyni – mondta Lipics István, fürdővezető. – Tehát a 15 kilométerre lévő Verőcéről jöhetnének, de nem tömegesen, csak néhányan tesznek így.

Marcaliban az őszi és téli hónapokban főleg a helyi vendégek csobbannak, ezért ott „csak” mintegy 15 százalékos a visszaesés, ennek ellenére Györkös Tamás fürdővezető és a Dél-Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesületének elnöke nagyon bízik a fürdőszövetség lobbierejében. – A kis fürdőkkel is törődni kellene – mondta. – Nagy részük önkormányzati tulajdonban van, ezek kimaradtak a gazdaságvédelmi intézkedésekből. A fenntartókon múlik, hogy mélyebben a zsebükbe nyúlnak, vagy elküldenek dolgozókat. Pedig a segítség ugyanúgy kellett volna, mint a többi vállalkozásnak.

 

Állami segítséget kértek

A fürdőszövetség állami segítséget kért a 18 ezer dolgozót foglalkoztató és 70 ezer milliárd forint bevételt hozó ágazat megmentéséhez. Javaslatcsomagot dolgoztak ki a járványt követő újraindításhoz, amelyet a gazdaságvédelmi akciótervhez kapcsolódva a Magyar Turisztikai Ügynökséghez és két minisztériumhoz is eljuttattak.

 

Veszélyben érzik a gyógykezeléseket a fürdőkön

A csökkenő forgalmon túl a másik hatalmas nehézséget a gyógyfürdők számára az orvosok jogállásáról szóló törvény okozza. Eszerint egészségügyi szolgálati jogviszonyba kerülnek a doktorok, s azon kívül hasonló munkát csak a kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével folytathatnak. Nagy Balázs László azt mondta: attól tart, hogy nem lehet majd vállalkozóként, megbízási szerződéssel foglalkoztatni doktorokat. Ami ugyancsak rontaná a fürdő vonzerejét. Ha pedig annyi bért kellene fizetni az orvosoknak, mint amennyit a bértábla előír, az biztosan tönkretenné a létesítményeket. Elmondta: orvos Csokonyavisontára havonta kétszer jár, gyógymasszőrt viszont már hosszú ideje nem találnak. Pedig a két szolgáltatás együtt már jóval több vendéget csábíthatna a dél-somogyi fürdőbe – írja a sonline.hu.