Már a Balaton nyugati részén és a Zala vízrendszerében is megjelent a cifrarák

Durva térhódításba kezdett Magyarországon az idegenhonos cifrarák, Már a Balaton nyugati részén és a Zala vízrendszerében is megjelent. Számítani kell további terjedésére. A kutatók szerint a cifrarák-állományok a természetvédelmi kockázat mellett jelentős hatással lehetnek az ökológiai állapotra is – tette közzé a Halászat című folyóiratban megjelent publikációt a pecaverzum.hu.

Cifrarák (Kép: pecaversum.hu)

A Balaton Keszthelyi-medencéjébe torkolló Zala-folyó és a hozzá kapcsolódó vízfolyás- és csatornahálózatnak köszönhetően összetett vízrendszert alkot. Ebben a vízrendszerben napjainkig számos idegenhonos faj jelenlétét bizonyították.

Az észak-amerikai eredetű cifrarák (Faxonius (Orconectes) limosus) első élő példányait a Balaton vízgyűjtőjén a Jamai-patakon létesített horgásztavon gyűjtötték 2013-ban. Kiváló alkalmazkodóképességének köszönhetően a cifrarák mára hazánk leggyakoribb idegenhonos tízlábú rákfajává vált.

A Balaton siófoki-, szemesi- és szigligeti-medencéjében, valamint számos befolyójában a 2010-es évek második felétől kezdődően gyors terjedését regisztrálták. A faj nyugati irányú terjedésével számítani lehetett rá, hogy előbb-utóbb a Keszthelyi-medencében és a Zala vízrendszerében is megjelenik.

A makroszkopikus vízi gerinctelenek 2020. augusztusa és novembere közötti felmérések eredményeként a cifrarák több korosztályba tartozó egyedeit sikerült kimutatni egy-egy gyenesdiási és keszthelyi hajókikötőben, egy balatonberényi horgászcsónak-kikötőben, valamint a Zala-torkolat és a 21T műtárgy közötti szakaszán.

A Balatonban, a Zalában és feltehetően a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerben (KBVR) megjelenő, potenciálisan jelentős egyedszámot elérő cifrarákállományok a természetvédelmi kockázat mellett jelentős hatással lehetnek az ökológiai állapotra. Az eredmények alapján számolni kell a cifrarák további terjedésére a Zala középső és felső szakaszain, továbbá a KBVR teljes területén – figyelmeztettek a kutatók.

A cifrarák megjelenése és terjedése a Balatonban és a Zalában is jelentős kockázatot jelent a kecskerák (Pontastacus leptodactylus), illetve és a Zala felső vízgyűjtőjére szorult folyami rák (Astacus astacus) állományaira is, mivel a rákpestist (Aphanomyces astaci) aktívan terjesztő fajként az itt található őshonos rákfajok állományait megfertőzheti a betegséggel.