Majorságot hoz létre a Tihanyi Apátság

Többszáz millió forintos fejlesztéseket tervez az évente 120 ezer látogatót fogadó Tihanyi Bencés Apátság. Az eddig elnyert pályázati forrásokból megújul a múzeumi kiállítás, balatoni panorámás napváró teraszt alakítanak ki, a Rege Cukrászda pedig új melegkonyhát, cukrászüzemet és kiszolgálópultot kap. További források reményében készen áll egy apátsági levendula- és gyógynövénymajor terve is – értesült a hirbalaton.hu.

 

A kilencvenes évek elején a vasárnapi mise tartalmát német nyelven is össze kellett foglalni, olyan sok volt a német turista Tihanyban. A rendszerváltás előtti 300 ezres látogatói szám – a Balaton egészére érvényes tendenciához igazodva – folyamatosan csökkent az apátság környékén. Az elmúlt években sikerült megállítani ezt a folyamatot, sőt: emelkedett az érdeklődők száma, s ismét egyre több idegen nyelvű szót lehet hallani a félszigeten.

Óvatos becslések szerint is évi két millió ember fordul meg a tihanyi apátsági templom és a panorámaterasz környékén. Az itt élő, tíztagú bencés szerzetesközösség – történelmi hagyományaihoz híven – vendégszeretetéről híres, és még a nyári szezonban is türelmesen tűrik az otthonukat érő turistarohamot. 1994-ben kapták vissza az államosításkor elvett apátságot, azzal a feltétellel, hogy megtartják és látogathatóvá teszik a hozzá tartozó múzeumot. Mivel a szocialista időkben a szerzetesi szobák is múzeumi terek voltak, először azokat kellett beköltözhetővé tenniük.

 

Napfelkelte váró terasz is épül

„Az apátsági templommal együtt látogatható múzeum akkor tartható fenn, ha a jelen kor követelményeinek megfelelő, interaktív és gyermek- és családbarát kiállítást tudnak ott elhelyezni” – mondta a hirbalaton.hu kérdésére Mihályi Jeromos OSB, a Tihanyi Bencés Apátság elöljárójának gazdasági helyettese. „A templomra sokan kíváncsiak, és az a tapasztalatunk, hogy utána szívesen nézik végig a kiállításainkat is. Egy 2017-ben elnyert, több mint 200 millió forintos, Európai Uniós forrásból finanszírozott pályázat nyomán tudjuk megújítani az apátság történetét, az alapítólevelet és a szerzetesi életet bemutató kiállításunkat. Ebből az összegből még egy napváró teraszt szeretnénk kialakítani a sekrestye mögötti udvarunkon. Itt a látogatókkal közösen várhatjuk a balatoni panorámás napfelkeltéket, ami a kereszténységben Krisztus jelképe, de a nem keresztény hitűek számára – például az egyre több távol-keleti vendégünknek is – érdekes élmény lehet.”

A napváró terasz ötlete akkor merült fel, amikor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem alkotótáborának résztvevői a Balatonra néző kert közösségi térré alakításának gondolatát fogalmazták meg. Kurzusvezetőjükkel és a szerzetesrend tagjaival egy közös gondolkodás indult el, tervek készültek a tér kialakítására, ami a sétány forgalmából ugyan kiesik, alkalmas az elcsendesedésre, mégsem teljesen elszigetelt, és minden évszakban páratlan élményt nyújt.

 

Májusra megújul a Rege Cukrászda

Egy ugyancsak 200 millió forint összegű, elnyert kormánytámogatásból újulhat meg a 2017-ben ismét apátsági működtetésbe került Rege Cukrászda: új melegkonyhát és cukrászüzemet alakítanak ki, az ide betérő évi csaknem 50-60 ezer vendég pedig új kiszolgálópulttal fog találkozni. A munka elvégzésére kiírt közbeszerzés lezárult, a kivitelező napokon belül átveszi a munkaterületet, és várhatóan május elején kinyithat a panorámateraszával utolérhetetlen cukrászda.

A megújulásra váró Rege Cukrászda és a páratlan panorámájú terasza (fotó: Mórocz Anikó)

Az utóbbi 200 milliós kormányzati támogatás fennmaradó, kisebb részéből elkezdték fejleszteni azt a hét hektáros apátsági telket, ami a Belső-tó partján terül el. Itt távlati célként fogalmazódott meg egy majorság létrehozása, ami többek között az apátság és a szerzetesek gazdálkodási kultúráját mutatná be. A tervek alapjául magát a tihanyi alapítólevelet szolgál, aminek közel 80%-a a szerzetesi élet háttereként szolgáló gazdálkodási leírás. Nem kisebb súllyal esik latba az a tény, hogy a középkorban Európa-szerte épp a szerzetesrendek honosították meg a mezőgazdasági újításokat, fellendítve ezzel a környező területek fejlődését.

 

Az új majorban lenne gyógynövényfeldolgozás is

Szintén a szerzetesrendek sajátossága volt a gyógyászat. Ennek szellemében a leendő major területén tízezer gyógynövényt már elültettek a tihanyi szerzetesek, akik közül Gellért atya eddig is évi csaknem négyszáz kilogramm teát készített, összegyűjtve a félszigeten fellelhető gyógynövényeket. „A majorban bemutathatnánk ezeket a gyógynövényeket, és fel is dolgoznánk őket” – hangsúlyozta Mihályi Jeromos, hozzátéve: „Tihany jellegzetessége a levendula, amit egykor Bittera Gyula az apátságtól bérelt területen honosított meg. Az ő korabeli fotógyűjteményét is szeretnénk bemutatni a majorsági kiállításunkon. Egy hétvége alatt harmincezer levendulapalántát tudtunk elültetni a meglévő forrásunkból: a közösségünkhöz tartozó Ágoston atyán keresztül a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumból 14 diák érkezett, rajtuk kívül a szerzetesrend tagjai, valamint lelkes tihanyiak segítettek. A biológia szakos Domonkos atya ugyancsak részt vesz a munkánkban. Mandulafákat és gyümölcsfákat is ültetünk, ezek termését a cukrászdánk hasznosítja majd.”

A szerzetesek a levendula és a gyógynövények gondozásában, szedésében és feldolgozásában is szerepet vállalnak. „A tihanyi szerzetesek egy forgalmas turisztikai központban élik mindennapi életüket, ahol életterük bővítésére nincs lehetőség. Az elcsendesedésre módot adó majorsággal bővülne az életterünk. A nemzeti park részét képező, Natura 2000-es területen meditációs helyeket alakítanánk ki, alkalmat teremtve a küldetésünk bemutatására, ami beleillik a félsziget ezeréves hagyományába” – véli Jeromos atya.

A major épületét az a Czigány Tamás tervezte, akinek a nevéhez számos pannonhalmi fejlesztés mellett a tihanyi apátság szomszédságában lévő látogatóközpont is köthető. A zárt fogadórész alsó szintjére a már működő gyertyaöntő műhely költözne, az árkádok alatt sétálgatva pedig az üvegfalon keresztül a gyógynövény-feldolgozás is láthatóvá válna. Az itt készülő teakeverékeket az emeleten meg is lehetne kóstolni. Az átszellőztethető, lábas pajtában szárítanák a gyógynövényeket, a konyha a gyümölcs és a mandula feldolgozásához kell. A falu saját levendula-lepárló létesítését tervezi, így az apátságnak elegendő egy gyógynövény-lepárló üzemeltetése, ahol többféle gyógynövény eszenciáját tudják kinyerni. Hasznosítani fogják a megtermelt levendulát is, illetve bemutatják a méhészeti folyamatot, minekutána a méhész szó szintén az alapítólevélben szerepel elsőként.

 

Turisztikai látványosságot álmodtak a Belső-tó partjára

„Három éve határoztuk el, hogy hasznosítani fogjuk ezt a területünket. A három-négy hektáron virágzó levendulamező, mediterrán hangulatú mandula- és gyümölcsfaligetével fajsúlyos turisztikai látványosság lesz a Belső-tó partján. Az 1,2 milliárd forintos beruházáshoz pályázati forrást keresünk, a fenntarthatóságot a belépőjegyek és a növények hasznosítása biztosítja majd. A saját termékeinken kívül a többi szerzetes- és nővérközösség termékét is elérhetővé szeretnénk tenni” – sorolja a terveket Mihályi Jeromos. „Az elvonulásra érkező szállóvendégeink a Rege udvarban lévő, 1996-ban épült turistaszállásunkat használják, amit korszerűsíteni és bővíteni szeretnénk: a négy ágyas szobákban most negyven főt tudunk elhelyezni, ezt akarjuk 50-60 férőhelyre emelni.”

Jeromos atya szerint időszerű lenne az apátság épületének külső-belső felújítása, a régi apáti szoba, valamint IV. Károly király utolsó napjainak helyszínét is restaurálnák, illetve bemutathatóvá tennék a szerzetesi ebédlőt. Ezekre 350 millió forintos terv készült. Az apátsági tulajdonban és annak szomszédságában lévő, köztérré alakított Csokonai ligetben Herczeg Ágnes kertépítészeti tervei alapján egy kültéri kiállítótér kerülne kialakításra: installációs elemekkel mutatnák be az alapítólevél nyelvtörténeti hátterét, alkalmat adva osztálykirándulások alkalmával rendhagyó nyelvi és történelemórák megtartására.

 

A tihanyi levendula története:

A Tihanyi-félszigetre egy európai hírű gyógyszervegyész, gyógynövény-szakértő, Bittera Gyula 1924-ben telepítette az első levendulaültetvényt a  Csúcs-hegy oldalában,  az apátságtól bérelt mintegy 20 hektárnyi területre.  Addig Magyarországon csak a középkori kolostorkertekből volt ismert a levendula, ez volt az első ipari célú nagy levendulaültetvény-telepítés. A vetőmagot a híres párizsi magkereskedőtől, Vilmorintól rendelték meg (jelenleg a negyedik legnagyobb magkereskedő cég a világon). A palántákat Budakalászon nevelték elő. Az ültetés kiválóan sikerült, a növények szépen bokrosodtak, 1931-ben arattak először. A próbálkozást tehát siker koronázta, így további jelentős telepítéseket végeztek, ezzel Tihanyban kialakult a levendulatermesztés kultúrája. A nagy mennyiségű termesztés célja természetesen az illóolaj – a levendulaolaj – kinyerése volt, amit a virágzás idején learatott levendulából a közeli Külső-tó partján felállított három réz-lepárlóban állítottak elő. A második világháború előtt keserűmandulát ültettek a levendulasorok közé, a kis magoncokat később átszemezték nemes mandulává, ezekből néhány öreg fa még ma is látható az ó-levendulásban, törzsükön viselve a szemzésre utaló erősen megvastagodott részt.

A Tihanyi Bencés Apátság elérhetősége: www.tihanyiapatsag.hu