Ma már pontosan tudjuk, hogy nyaral a külföldi turista Magyarországon (vg.hu)

Teljessé válik a nyárra a turizmus digitalizációja a vendéglátóhelyek és turisztikai attrakciók online adatszolgáltatásba való bekapcsolásával. A gyors döntéseket segítő valós idejű információk a vendégforgalom újraépítésében is versenyelőnyt jelentenek Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) turizmusszakmai vezérigazgató-helyettese szerint, akivel a vg.hu munkatársa beszélgetett.


Két éve, még épp a Covid-járvány előtt indult el a teljes digitalizáció megvalósítása az ágazatban a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) kiépítésével. A folyamat a szálláshelyek bekötésével kezdődött, most pedig már a vendéglátóhelyek csatlakozása van folyamatban. Ezek alapján milyen információk szűrhetők le ma a turizmusról?

A big data állomány lényegében már létrejött, több mint 42 ezer szálláshely, köztük csaknem 39,5 ezer kicsi, azaz magán- és egyéb szálláshely forgalmáról, foglaltságáról, előfoglalásairól rendelkezünk aggregált, naprakész adatokkal. A teljes körű és valós idejű adatok miatt zseniális a digitalizáció, nem utólag, két hónappal később elemezgetjük, mit kellett volna tenni, hanem szükség esetén azonnal, célzottan, ezáltal nagyon hatékonyan tudunk marketingkampányokkal forgalmat növelni. Továbbgyűrűző hatás, hogy a szálláshelyek a digitális adatrögzítés révén a saját üzleti tevékenységük elemzéséhez is hasznos eszközhöz és információkhoz jutottak.

Gyorsan tud az MTÜ beavatkozni, de gyors irányváltásokra is szükség lehet. Volt példa ilyenre mostanában?

Igen. Jó példa, hogy Ausztriában, a karácsonyi vásárok törlése után kihasználtuk a keresleti többletet, és magyar adventi kampánnyal céloztuk meg az oda készülő turistákat. Az ötlet bevált, magas látogatószámokat jeleztek a Bazilikánál és a Vörösmarty térről is, ahol végig sok volt a külföldi vásárlátogató.

Kik és honnan érkeztek a legtöbben Magyarországra az év végén?

Az adventi vásárlátogatók voltak a legtöbben, rövidebb budapesti tartózkodással, amitől viszonylag magas lett a városban működő szállodák kihasználtsága is. Egyes három- és négycsillagos fővárosi hotelek a szilvesztert 70-80 százalékos foglaltsággal várhatták.

A pandémia még nem múlt el, a foglalási távok is lerövidültek, az emberek óvatosan terveznek, az utolsó pillanatban hoznak döntést világszerte az utazásokról. Mennyire látnak most előre?

– Vannak előfoglalási adatok, éppen ez az adatalapú irányítás lényege. A foglalási kapu rendkívüli módon lerövidült, nulla–hét nap között van még a főszezonban is. Ezzel elmúlt az az időszak, amikor márciusban kellett Németországban kampányt indítani, hogy fél év múlva jöjjenek vendégek Hajdúszoboszlóra, Hévízre vagy más fürdővárosba. Az utazási döntéseket ma már gyorsan, rövid távon lehet befolyásolni a digitális térben, ha ehhez adatokkal is rendelkezünk. Ha látjuk a területi egyenlőtlenségeket is, akkor még differenciáltabb, célzottabb kampányt tudunk indítani. Például ha épp arra van szükség, Miskolctapolca vagy Eger ajánlataival elérjük a 35–40 éves lengyel kisgyerekes családokat Varsó–Katowice vonzáskörzetében. Ezáltal a marketingforrások felhasználása rendkívül hatékonnyá vált, aminek bizonyára része volt abban, hogy minden idők rekordforgalmú nyarát zártuk 15 millió nyári vendégéjszakával.

A marketingköltések fókusza az online térbe helyeződött. Mekkora a digitális platformok részesedése most?

– Valóban eltolódott a hangsúly az online irányába, ma már a marketingkiadások mintegy háromnegyede digitális kampányokra megy.

A Covid miatt felülvizsgálták és finomhangolták a korábban elfogadott Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát. Az időközben teljesen láthatóvá vált ágazati sajátosságok mennyiben árnyalták a képet?

– Egyelőre az újraindítás a legfontosabb cél, hogy visszaépítsük a 2019-es év számait, amely nem mellesleg rekordév volt 43 millió vendégéjszakával, de helyenként már az overturizmus jeleivel. Az NTAK egyik zsenialitása, hogy képes a területi különbségek menedzselésére is, ami most válik igazán fontossá és hasznossá. Vegyünk egy jövőbeli példát. Tegyük fel, épp kitették a megtelt táblát az egyik balatoni strandra vagy vidéki gyógyfürdőre, amiről az oda induló újabb vendégek nem tudnak. Ekkor azonban egy mobiltelefonra letöltött applikációra megérkezik az üzenet egy olyan közeli strand vagy fürdő ajánlatával, amely még tud látogatót fogadni, mert nincs tele. A cél az, hogy ez is lehetséges legyen a big data és a mesterséges intelligencia felhasználásával.

Apropó, attrakciók. Mikor lesznek valós idejű adatok a fürdőkről is?

– Nyárig lezajlik a vendéglátóhelyek és a turisztikai attrakciók csatlakozása. Év végére várhatóan már jól elemezhető, pontos és valós idejű adataink lesznek a fizetős jeggyel látogatható múzeumokról, várakról, fürdőkről, fesztiválokról és a vendéglői forgalomról.Nem azt fogjuk tudni, hogy hány rántott húst rendeltek egy adott étteremben, de azt igen, hogy mennyi volt az ételfogyasztás, valamint a helyben fogyasztott alkoholmentes és alkoholos italok eladásából származó bevétel. Tehát mindazt, amit a NAV is lát. A forgalom elemzése, algoritmusokkal történő előrejelzése a munkaerő-gazdálkodásban is hatalmas segítség. Amint a turisztikai torta mindhárom szeletét – a szálláshelyeket, a vendéglátást és az attrakciókat – látjuk, korszakalkotó módon megvalósul a digitális átállás, ami szakmatörténeti pillanat, igazi mérföldkő.

A cikk folytatása itt elolvasható.