Lesz-e társadalmi egyeztetés a vízparti tervekről, balatoni főépítész, jó-e ha sittlerakóvá válik Balatonrendes bányája?

Sokakat érdeklő kérdéseket feszegettek a résztvevők a legutóbbi online megtartott Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) ülésén, ahol kormányzati tisztségviselők is jelen voltak. Szóba kerültek a vízparti tervek, a siófoki obszervatórium mellett beindult építkezés, hogy mikor lesz már balatoni főépítész, ki lesz a BFT új társelnöke, és a Balaton körbejárhatósága. Napirendi pontként szerepelt a Balatoni Hajózási Zrt. beszámolója is, és kérdések merültek volna fel kikötőkről, közterületek eladásáról, a társaság azonban nem képviseltette magát az ülésen.

 

A BFT december eleji ülésén többen is feltették a kérdést, hogy mikor lesz a széleskörű társadalmi egyeztetése a vízparti terveknek (ez a 2018-es országos területrendezési törvény részeként lép hatályba az elfogadása után, felcserélve a régi Balaton-törvény vízpart-rehabilitációs terveit)? Az alaptörvényben nem szereplő szigorú korlátozásoknak a vízparti tervekbe kellene belekerülniük, hogy ne csökkenjen a Balaton, a parti sáv, a vízközeli közterületek és zöldterületek védettségi szintje a korábbi jogi szabályozáshoz képest.

Gombos Márk a Miniszterelnökség településfejlesztési osztályának vezetője a kérdésre válaszolva elmondta, jelenleg a tóparti önkormányzatokkal zajlik az egyeztetése az új vízparti szabályozásnak. A munkának körülbelül a felénél tartanak, amit követően kerül sor az állami szakigazgatási szervekkel történő egyeztetésre. Mivel a tervezet 2019 végén nyilvánosságot kapott széles körben, véleményezésre is lehetőség nyílt akkor, és jelentős változáson azóta nem esett át, egyelőre nem tereznek újabb társadalmi egyeztetési kört – mondta az osztályvezető. Emiatt biztos, hogy reklamálni fognak a balatoni civilek, hiszen Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára a BFT egyik tavaszi ülésén ígéretet tett arra, ha igény lesz rá, civil szervezetek számára is tartanak egyeztetést a készülő vízparti tervekről.

A Balaton körbejárhatósága érdekében bizonyos helyeken, ahol más megoldás nincs,  palló-sétány kialakítására lát-e lehetőséget az új vízparti tervekben a nemzeti park? Erre a kérdésre Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója azt válaszolta, még nem ismerik az új vízparti terveket, kérni fogják, hogy legyen lehetőségük véleményezni az önkormányzatokkal egyeztetett verziót.

 

Mikor lesz újra főépítésze a Balaton-régiónak?

A helyettes államtitkár tavasszal azt mondta, a régóta ígért balatoni főépítész kinevezése, amely „mindannyiunk érdeke, számunkra is fontos”, a járvány miatt akadt el. Az egyre riasztóbb tóparti beépítések miatt is sürgetővé vált balatoni főépítész kinevezéséről Gombos Márk a decemberi BFT ülésen annyit mondott, a törvényi felhatalmazás adott a kinevezésre, többféle javaslat is született már, amelynek zajlik az egyeztetése. Az, hogy mikorra lesz főépítésze „nagyban összefügg a kormányzati szándékokkal” is – mondta az osztályvezető.

 

Sittlerakással kezelik a tájsebet a Balaton-felvidék szívében?

Negyven éven át hordhatják a sittet a világörökség várományos terület központjában lévő hegy gyomrába. A Mészkő-Polgár Kft. hulladékkal töltheti fel a balatonrendesi hegy tetején működő vörös-homokkő bányájának kivájt gödrét. A Veszprém Megyei Kormányhivatal határozata a hulladék lerakását hivatalosan hasznosításként értelmezi – számolt be a balatontipp.hu.

A BFT ülésén ezzel kapcsolatban felmerült a kérdés, nem lehetne-e inkább egy szabadtéri színpadot kialakítani a tájvédelmi szempontból és turisztikailag is frekventált területen,  akár az Európa Kulturális Fővárosa projekthez kapcsolódva?

Navracsics Tibor kormánybiztos azt válaszolta: „Én nem tartom lehetségesnek, hogy 2023-ra elkészüljön, de hosszabb távon adott esetben egy turisztikai fejlesztési koncepcióban lehet rá pénzügyi forrást is keresni.”

 

Siófoki obszervatórium: még reménykednek jogorvoslati lehetőségben

Arra a kérdésre, hogy mit tett a BFT Közbiztonsági testülete azért, hogy megakadályozza a siófoki obszervatórium szoros szomszédságába tervezett ötszintes ház megépítését, Jamrik Péter, a testület elnöke ezt válaszolta:

„Évek óta folyamatosan, és nem kevés lépést tettünk annak érdekében, hogy a siófoki obszervatóriumnak megmaradjon az eredeti funkciója, illetve rendelkezésre álljanak azok a környezeti feltételek, amelyek a sok évtizedes adatgyűjtést szolgálják. Több újságcikk is foglalkozott a témával, mi magunk is leírtuk, hogy javasoltuk a cseretelek megoldást, a telektulajdonos kártalanítását, illetve elvileg van egy törvényi lehetőség, hogy bizonyos mérési pozíciók környezetében építési korlátozásokat vezessenek be. Sajnos az építési engedély kiadása, illetve a jogszabály-módosítások együttesen egy olyan furcsa határidőbeli egybeesést mutattak, amelynek eredményeképpen jelenleg már több olyan lehetőséget nem látunk, hogy ezt a jelenlegi jogszabályok mentén elérjük. Várjuk, hogy van-e még bármilyen jogorvoslati lehetőség.”

 

Ki lesz a BFT társelnöke, lesz-e kormánybiztosa a térségnek, mi lesz a tihanyi kutatóintézettel?

Egy közelmúltban elfogadott új jogszabály szerint társelnököt nevez ki a Miniszterelnökség a BFT élére. Bóka István, a BFT elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, a miniszter joga és kötelessége a társelnök delegálása. „Gondolom rövid időn belül ez a delegálás meg fog történni” – közölte, de személyt nem nevezett meg. Arra a hírre reagálva, hogy kormánybiztost kap a Balaton-régió közölte, neki annyi információja van erről, hogy a vízügyi kérdések kapcsán tervezik a kormánybiztosi rendszer bevezetését, vagyis nem területfejlesztési, nem turisztikai, illetve nem balatoni gazdaságfejlesztési területen.

A balatoni limnológiai kutatóintézettel kapcsolatos kérdésekre reagálva úgy fogalmazott; „csak támogatni tudnám, hogy a tihanyi limnológia erősödjön, az önállósága minél nagyobb legyen, és tevékenysége minél inkább közelítsen a helyi régióhoz, azt nagyon fontosnak tartom.”

Bóka István beszámolt arról is a BFT ülésen, hogy 2021-re ismét 219 millió forintnyi forrást irányoztak elő a BFT számára, amit szeretnének megnövelni. „Ebben az évben már levelet írtunk a miniszter részére, hiszen több éve változatlan ez az összeg. Ne felejtsük el, az ezredforduló tájékán egymilliárd forintnyi fejlesztési forrással is rendelkezett a tanács” – fogalmazott.