Légli Ottó: nem csökkent a szőlőtelepítési kedv a Balatonnál (Demokrata)

Nagyjából 2000 óta egyre hektikusabb az időjárás.  Ha a gazda a megfelelő fajtát az ideális helyre telepíti, ha hosszú távra jól dönt, évente pedig jól műveli a növényt, akkor nagy biztonságot jelent a mélyre hatoló, a földbe szilárdan kapaszkodó gyökérzet, hiszen az időjárási szélsőségek nem ingatják meg, nem befolyásolják döntően a szőlő életét – mondta el a Demokratának Légli Ottó. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke úgy látja: a Balatonnál a telepítési kedv sem csökkent, ugyanakkor koncentráció tapasztalható, egyre kevesebb a szereplő.

A borászok húsvét táján meg voltak ijedve, aggasztó jelzések érkeztek akkoriban. A szállodákban, éttermekben, kávézókban, főleg a nagyvárosokban nagy volt a visszaesés, a családi pincészetek nagyjából 80 százalékkal kevesebb bort tudtak eladni. A teljes piac közel 70 százalékát kitevő húsz-egynéhány nagy borászat viszont, amely a hipermarketekben értékesít, majdhogynem tartotta a szintet, alig csökkent az eladott mennyiségük. A statisztika így nem olyan vészes, de eltérő helyzetekkel lehet találkozni – fejtette ki a Demokratának adott interjújában a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke. Légli Ottó hozzátette:  az Agrármarketing Centrummal közösen a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa is részt vett az online árusítást népszerűsítő Palackposta kampányban, és azt tapasztalták, hogy akiknek eleve volt webshopjuk, azok egész jó eredményeket értek el. A szőlőben pedig folyamatos volt a munka.

Arra a kérdésre, hogy mennyit művelnek ma a gazdák, azt mondta: ma már a lehetséges uniós kvóta is kevesebb, mint százezer hektár.

Hivatalosan 64 ezer hektárt művelünk Magyarországon. Ez jelentős visszaesés a kihasználható mennyiséghez képest, az idei friss termésbecslés pedig mindössze 54 ezer hektárról érkezett be. Az Európai Unió minden esztendőben támogatja az összes művelt ültetvény egy százalékának megfelelő terület telepítését, ez 640 hektár új szőlő lehetne évente. Emellett ültetvénykorszerűsítésre is van uniós forrás, évente nagyjából 2500 hektárra szokták igénybe venni a termelők. Az aktuális borévben ez is lecsökkent 1750-re. Ez országos adat, régiónként, borvidékenként nagyok az eltérések. A Balaton mondhatni dübörög, Villány, Szekszárd, Tolna sem áll rosszul. Tokaj-Hegyalján viszont valamiért jelentősen csökken a telepítési kedv.

Légli Ottó szerint az elmúlt harminc évben rengeteg dolog történt a hazai borászatban. A pályázati források felhasználásának képessége elég jó az ágazatban, és a borászat fontos szerepet játszik az agráriumban. Nem a súlyuk miatt, hanem mert a bor mégiscsak kultúra, a magyar borivó nemzet, még ha a fogyasztás csökkent is az utóbbi években. Az esélyeink jók, de saját magunknak fel kell tennünk kényelmetlen kérdéseket: vajon éltünk-e a lehetőségeinkkel, az ökológiai adottságainkkal, a hagyományaink jelentette felelősséggel?  Felnőttünk-e ahhoz, hogy például a filoxéra idején Magyarország hatodmagával hozta létre a Nemzetközi Borászati Hivatalt; hogy az első öt bornagyhatalom között voltunk, nem beszélve a pezsgőről, amiben csak a franciák előztek meg minket a XIX. század végén? – sorolta a borász. Szerinte a válasz egyértelműen nem. Ennek sok oka van, az egyik a csekély jövedelmezőség. Miközben a színvonal magas, az exportárak tekintetében a magyar bor az utolsó előtti helyen áll Európában. Ha a magyar borászatok egymás alá ígérnek, az végzetesen negatív árspirált eredményez, és egyre nehezebb lesz árat emelni a külpiacokon, mert nem fogják elhinni, hogy az adott bor megér annyit.

Beszélt arról is, hogy nagy reményekkel várják a készülő szőlő- és bortörvényt. Ennek fontos újítása lesz az úgynevezett e-pincekönyv, ami jelentősen egyszerűsíti és gyorsítja az adminisztrációt, és naprakésszé teszi a nyilvántartásokat. Legalább ilyen nagy jelentőségű a forgalomba hozatal szabályainak megváltoztatása. Eddig a beküldött minták alapján, az illetékes hegybíró által kiállított származási bizonyítvány figyelembevételével a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adta ki az engedélyt, ám hiányzott a polcokon megjelenő palackok, vagyis az adott tétel teljes mennyiségének utólagos ellenőrzése. Így néhány palacknyi minta alapján öt-tíz-húszezer vagy akárhány hektóra kapott engedélyt a termelő, miközben az adott tétel esetleg nem is egyszerre volt lepalackozva. Ez pedig udvariasan fogalmazva is minőségi egyenetlenségeket okozhat. A jövőben ez megfordul, a jól működő francia modell adaptálásával a termelő felelőssége lesz a forgalomba kerülő bor minősége, amit a Nébih folyamatosan ellenőrizni fog. Ettől minőségi ugrást, ha úgy tetszik, megtisztulást várnak. Hozzátette: a legfontosabb a hitelesség, csak erre építve lehet feltornászni az exportárakat.

A teljes interjú a Demokrata oldalán érhető el.