Mintegy 15 állatvédelmi szervezet autói, a rendőrség és a Zala Vármegyei Kormányhivatal illetékesei vonultak ki a zalakomári Árpád utcába, ahol egy kívülről rossz állapotban lévő családi házban tartottak helyszíni szemlét. A vélhetően kutyaszaporító telep ott jött létre, ahol egykor az állami gazdasági iroda épülete volt, amely egy külföldi házaspár tulajdonába került bő tíz évvel ezelőtt.
A kapu résein keresztül lehetett látni, hogy az udvaron állatvédők serege állt, mellettük kutyaszállító boxok tömkelege. Az udvaron mindent beborított a kutyaürülék, a ház nyitott ajtaja mögül orrfacsaró bűzt lehetett érezni. Az udvaron lévő omladozó garázsból keserves nyüszítés hallatszott, míg egy másik berácsozott ablakon épp egy kiskutya préselte ki a fejét – tudósított a zaol.hu.
Ahogyan kinyíltak az ajtók és egyre több kutya került a szabad levegőre. Látszott az állatokon, hogy nagyon rossz bőrben vannak. A laikus számára is láthatóan kopott, feltételezhetően rühes bundával, koszosan kerültek elő a pince mélyéről. Néhány állat pedig egy másik melléképületben „raboskodott” szintén mocskosan, büdösen.
A helyszínen több mint 15 állatvédő szervezet tagjai igyekeztek segíteni a kutyákon. Köztük volt a zalaszentgróti Szimat Állatvédő Egyesület elnöke, Balázs Eszter is. Elmondta: az összehangolt akciót egy jó pár hetes nyomozás és felmérés előzte meg, s most egy osztrák házaspárnál vannak, akik kutyákat szaporítanak.
Találtunk csivava és francia bulldog fajtájú kutyákat, de másfajta ebeket is. Az ingatlan összes helyisége tele van kutyákkal, nem lehet megsaccolni sem, hogy mennyi négylábúra számíthatunk. A külföldi házaspár tagjai okosak, már pontosan tudják, miként kell viselkedni ilyenkor. Talán le is mondanak néhány kutyáról, de azt is hallottam, hogy szeretnének megtartani párat belőlük. A feladatunk elsősorban az, hogy megtisztítsuk a területet, hogy a hatóság megvizsgálhassa a helyszíneket. A kutyákat összegyűjtjük, boxba tesszük, megnézzük, hogy chip van-e bennük. Így felmérhetjük azt, hogy mennyien vannak és milyen az állapotuk. A többségük, úgy vettük észre, hogy nem ismerik az emberi érintést. A lakásban borzasztó körülményeket tapasztaltunk, a garázsba egy kis ablakon keresztül jutott csak be a levegő az összezsúfolt kutyákhoz. Részemről ez az állatkínzás fogalmát kimeríti, reméljük a hatóság is erre az álláspontra jut.
-fogalmazott Balázs Eszter.
Ebben bízik Kapin Richárd, Szurkolók az Állatokért Alapítvány elnöke is, aki elmondta: a vasi horrortanyák tulajdonosának, Brigitta M.-nek a felkutatása közben kaptak több címet is, köztük zalakomáriakat. Az egyik ez az Árpád utcai ingatlan, ahová eddig a hatóság nem jutott be, de most együtt, közös erővel fellépünk a vélhetően illegális kutyaszaporítók ellen – mondta Kapin Richárd.
Ezenkívül két zalakomári ingatlant keresnek még fel, így együtt összesen akár 300 kutyát is találhatnak. Nyugat-Magyarországon Brigitta M. lehetett a milliárdos üzletlánc feje. Az állatvédők megelégelték, ezért egy cím után nem behúzták a féket, hanem ráléptek a gázra, és szeretnék felszámolni ezeket a telepeket. Talán végre rájönnek a szaporítók, hogy Magyarországon nincs értelme ennek a tevékenységnek.
Az ilyen és ehhez hasonló horrortelepeken tartott és tenyésztett kutyákat 1500 és 2000 euró között árulták Európában. A korábban kimenekített kutyák közül többet bizonyos szocializáció után örökbe lehet fogadni.