Kuriózum a Balatonnál: kecskefagyi

Kecskefagyi – áll egy táblán a felirat Kékkút határában. Igazi kuriózum a Balaton mellett, de talán az egész országot tekintve is. A kecsketej ilyenfajta hasznosításának ötletét – vagyis, hogy fagyi készüljön belőle – egy rossz tapasztalat szülte – írja a likebalaton.hu.

A kecskefarm (Fotó: Keszey Ágnes)

– Húsból önellátóak voltunk édesanyám révén, de a tej és a tejtermékek hiányoztak. Ezért gondoltuk, hogy tartsunk kecskét – idézte fel a jópár évvel ezelőtti történetet Gondor Tibor. Kezdetben csak a család asztalára kerülő tej biztosítása miatt tartották a mekegő állatokat. Igenám, de egyszer valahol rossz fagyit ettek, s ez késztette őket arra, hogy fagylaltot készítsenek. S, mivel kéznél volt a kecsketej, nem is volt kérdés, hogy abból. Eleinte a család kedvére készültek a jeges desszertek, ám később megpróbálkoztak azzal, hogy másoknak is kínálják. Aztán hamar híre ment a nem mindennapi fagylaltnak. Azóta a kecskekolónia is nagyobbra nőtt: ma már közel százan legelésznek, hogy aztán tejüket adják mindenfajta finomsághoz.

– A kecskefagyi név onnan eredt, hogy nagyon sokan érkeztek úgy ide, hogy kecskefagyi készült-e már idén. Így aztán meghagytuk ezt a nevet – mesélte mosolyogva Gondor Tibor.

Tejből és tejszínből készítik a fagyikat, melyekhez gyümölcsöt adnak. Ezek legtöbbje e térségben terem, bár egzotikus gyümölcsöket is felhasználnak. Cukorral ízesítenek, nem édesítőszerrel, de azt módjával használják: a lehető legkevesebbet tesznek hozzá.

– Miben különbözik ez a fagylalt a tehéntejből készültekhez képest, akár állagában, akár a készítés módjában, hiszen a tejek összetétele más?
– A kecsketej áll az anyatejhez legközelebb összetételében. Én azt gondolom, hogy krémesebbnek lehet érezni a tehéntejnél. Ízesebb is, a kecskék táplálkozása miatt. Ugyan mindegyik egyed mást eszik, hiszen mindegyik más és más növényt szeret, úgyhogy hiába vannak ugyanazon a területen, eltér a táplálkozásuk. Sokszor van olyan, hogy az egyik beleevett valamibe, akkor a másik oda már nem megy. De nagyon sokfélét összeesznek: a diófalevéltől kezdve az itt növő számtalan gyógynövényen át– például csipkebogyó, kökény is kedvelt növényük. Változatos a növényvilág itt, ahol legelnek, mindezt lehet érezni a tejben és így a fagyiban is.

A fagyikat itt műanyag tégelyben kínálják, mindegyikben két, különböző ízű adag van. A leggyakoribbak közé tartozik a maracuja-csoki, a levendula-eper és a levendula-csoki is nagyon kedvelt a vendégek körében. Szintén sokszor készül kókusz-málna, feketeribizli-vanília, a kávé-pirosribizli, tokaji aszú – málna ízpárosítás is. Készítőjük elárulta, hogy ezek mind nagyon jól illenek egymáshoz.

Az is kiderült, hogy egy – egy kecske naponta akár 3-4 liter tejet is tud adni, de inkább a 1,5-2 liter a jellemző. Idén jó a legelő, így jó a tejtermelés is, de vannak nehezebb évek is.

A fagyiszezon egyébként egybeesik azzal az időszakkal, amíg tejelnek a kecskék: szeptember végén, október elején tudnak leállni a fejéssel, akkor kezdődik az üzekedés időszaka. Ekkortájt, ősszel lesznek vemhesek a nőstények, majd március környékén jönnek világra a kecskegidák, s ezzel együtt újrakezdődik a tejelős időszak. A fagyi mellett egyébként sajtokat is készítenek – ezeket egész évben kínálják.

– Ez francia típusú, krémes, kenhető állagú sajt. Natúr verziójához fűszereket is teszünk: van aszalt paradicsomos kakukkfüves-fokhagymás, lilahagymás, medvehagymás. csillis és provencei fűszerezésű – mutatta be a családi gazdaság termékeit a házigazda, aki végezetül elárulta a likebalaton.hu-nak, hogy ő a tokaji aszús és a maracujás fagyit szereti leginkább a kecskefagyik közül.