2025-től kiemelt alkalmakon a látogatók is megcsodálhatják a veszprémi érseki palota 250 éves kápolnáját, ahová a most zajló restaurálásig csak kevesen nyertek bebocsátást. Az apró kápolna lenyűgöző alkotásokat rejt: Közép-Európa egyik kiemelkedő barokk festője, Johann Ignaz Cimbal mennyezetképén a ragyogó fényben felfedezhetjük az Atya gondolataként megjelenő kisded Jézust is.
Az óriási kék földgömb belsejéből megváltás után sóvárgó emberek néznek áhítatos tekintettel felfelé. Ott van közöttük Ádám és Éva, akik a derekukra tekeredő kígyó, az ősbűn foglyai. Föntről a Teremtő szerető tekintetettel néz Ádámra, és elhatározza: megváltja bűneitől az emberiséget. Az Atya elhatározásaként, alig észrevehetően egy csecsemő alakja bontakozik ki a fényben, ő a megtestesülésre váró Fiú. Mellette angyalok emelik a magasba a megváltás szimbólumát, a keresztet, amelynek alsó sarka elpusztítja a kígyót. Ezt a jelenetet láthatjuk a veszprémi várnegyed egyik legkülönlegesebb és legkevésbé ismert szakrális terének mennyezetképén.
A több mint 250 éves érseki palota kápolnáját évszázadokig csak kevesen csodálhatták meg, az ugyanis a mindenkori főpásztor magánkápolnája. Itt imádkozott naponta a palotát építtető Koller Ignác püspök, Ranolder János és Mindszenty József is, aki esztergomi érseki kinevezése előtt veszprémi püspök volt. A Veszprémi Főegyházmegye várnegyedbeli beruházásának részeként a palota belső tereit restaurálják, így a magyar barokk építészet egyik remekműve megújul, majd 2025 nyarától kiemelt alkalmakon, vezetett sétákon a nagyközönség előtt is megnyílik.
Az érseki palota bőven tartogatott meglepetéseket a szakemberek számára. Az épület építéstörténeti kutatása során kiderült, hogy az Esterházy család kedvelt építésze, Fellner Jakab által tervezett barokk épületben a helyén állt előző, Acsády Ádám püspök által építtetett palota maradványai még ma is megtalálhatók. Ám az érseki kápolna restaurálása során is sok különlegességre bukkantak.
A kápolna mennyezetképét Johann Ignaz Cimbal készítette, azonban egészen meglepő technikával. „A restaurálás előkészítésekor a legfontosabb megválaszolandó kérdés az volt, hogy miért csillog? Talán valamilyen konzerválószer okozza ezt, amit egy korábbi restauráláskor használtak? A festő életművének művészettörténeti kutatása terelte jó irányba a vizsgálatokat: kiderült, hogy Cimbalnak Bécsben is van egy hasonlóan csillogó felületű mennyezetképe, amelyet temperával készített és lelakkozott. A restaurátori vizsgálatok igazolták, hogy Veszprémben is ezzel a módszerrel dolgozott. A cél ezzel a szokatlan technikával az lehetett, hogy a freskó matt, kissé fakó megjelenése helyett a táblaképekre jellemző ragyogó, élénk színhatás jöjjön létre” – mondja Nagy Veronika múzeumigazgató, a veszprémi várnegyed megújulását bemutató Work in Progress (WIP) programsorozat kurátora.
A teljes cikk itt elolvasható.