Befektetésnek budapesti, saját célra balatoni és vidéki lakásokat vesznek a külföldiek (magyaridok.hu)

Több mint hétezer magyar lakóingatlant vásároltak meg tavaly a külföldiek.  Közülük a német, román, kínai és szlovák állampolgárok vásárolták a legtöbb lakóingatlant Magyarországon. A statisztikai hivatal elemzése szerint a kínaiak, az oroszok, az izrael­iek és az amerikaiak főként befektetési céllal vesznek drága budapesti lakásokat, a nyugat-európai vásárlók viszont inkább saját célra keresnek ingatlanokat a Balatonnál és más vidéki helyszíneken.

A tavalyi lakás-adásvételek mintegy öt százalékában volt külföldi állampolgár a vásárló – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal friss Statisztikai tükör című kiadványából. Mivel az éves ingatlanpiaci forgalom meghaladta a 146 ezret, ez azt jelenti, hogy mintegy 7200 lakást és családi házat vettek külföldiek. A legtöbben német, román, kínai és szlovák állampolgárok, a külföldiek által megvett lakások felét ők vásárolták. A kínaiak, az izrae­liek és a vietnamiak döntően Budapest iránt érdeklődnek, az ő vásárlásaik csaknem 90 százaléka a fővárosban valósult meg. Ezzel szemben a német, az osztrák, a holland, a belga, a svájci, a román és a szlovák állampolgárok 80 százalék fölötti arányban a vidéket részesítik előnyben. Ez abból is lemérhető, hogy a megvett ingatlanra fordított átlagos költésük alacsonynak nevezhető: a román állampolgárok 10, a hollandok 12, a németek 17 millió forintot fordítottak e célra. Az elsősorban befektetési szándékkal megjelenő kínai vevők viszont a kiemelkedően nagy értékű ingatlanokat keresték, vásárlásaik átlagos értéke elérte a 39 millió forintot. Átlagban több mint 30 millió forintot költöttek egy-egy lakásra az orosz és az amerikai állampolgárok, és majdnem ennyit az izraeliek is.

A piacon a használt lakások ára 13, míg az újaké több mint tíz százalékkal lett magasabb
A külföldiekről szóló részletes KSH-adatsor újdonságnak számít, korábban leginkább csak becslésekre lehetett hagyatkozni az ingatlanvásárlá­saikról. Pedig a feldolgozott adatok forrása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékhivatali adatbázisa, ahol korábban is rendelkezésre álltak ezek az információk. Az Ingatlan.com korábbi – NAV-adatokon alapuló – elemzése szerint 2013 és 2015 között 6-7 százalék körüli volt a külföldiek részesedése. – Bár tavaly nőtt a teljes forgalom, és az adásvételek csak alig 5 százalékában voltak külföldiek a vevők, a 13 millió forintos átlagárhoz képest jóval többet, átlagosan 21 millió forintot költöttek lakásvásárlásra – mondta lapunk érdeklődésére Balogh László, a hirdetési oldal vezető gazdasági szakértője. Ez szerinte arra utal, hogy a külföldiek körében nagyon népszerűek az eleve felkapott balatoni ingatlanok, valamint Budapesten belül a drágább kerületek.

– Célpontjaik között találhatók belvárosi lakások, de a budai kerületekben lévő, magas presztízsű családi házakat és a nagyobb alapterületű, jó állapotú lakásokat is kedvelik – fejtette ki Balogh László. A külföldiek a bérleti piacon is jelen vannak, sokan befektetési vásárlóként adnak bérbe ingatlanokat. A szakember hozzátette: a bérlők között eközben sok a külföldi diák, akik az egyetemek közelében keresnek lakást. Az itt dolgozó külföldiek, köztük a menedzserek és vezetők szintén a drágább budai és belvárosi ingatlanok bérlőiként jelennek meg.

A KSH elemzése szerint a teljes pia­con a használt lakások 13 százalékkal, az újak pedig 10 százalékot meghaladó mértékben drágultak tovább tavaly. A 2014 óta tartó áremelkedés az idei első negyedévben is folytatódott: a használt lakóingatlanok csaknem 5, az újak pedig 2 százalékkal kerültek többe 2016 utolsó negyedévéhez viszonyítva. A múlt évben 5193 új lakás épült értékesítési céllal és 4860 új építésű lakást adtak el. Ez a teljes piaci forgalom 3,3 százalékát jelenti. Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyi államtitkára szerint a lakáspiaci árak alakulása nem kormányzati kérdés. A forgalmi adó csökkentése mellett is folyamatosan dráguló új lakásokat firtató kérdésünkre ugyanakkor kifejtette: a kínálat egyelőre nem zárkózott fel a hirtelen megnőtt kereslethez, ám ha a kínálat is szélesedik, akkor stabilizálódhat az új építésű lakások ára.