Közepes évet zárnak a megyei méhészek (veol.hu)

Közepes évet zárnak Veszprém megye méhészei – számolt be Máté Dávid méhész, aki szerint idén, amikor a hőmérséklet végre jó volt, akkor jött a viharos szél. Idén hideg volt a tavasz, és a méhcsaládok is gyengébbek voltak a szokásosnál. A termelői állományok jó egyharmada csak a repcevirágzás végére vált termelőképessé.

 

– Három hétig virágzott a repce, abból csak négy–öt napig volt értékelhető hordás. A repce 16–18 Celsius-fok alatt nem mézel, 20 fok körül már jónak számít, a 23 fok álomhatár abban az időszakban. Idén ha a hőmérséklet végre jó volt, akkor jött a viharos szél. A repcén a közepesnél kevesebb mézet termeltünk – meséli Máté Dávid méhész.

A Máté család a repce után középvirágzású akácra vándorol a méhekkel a Balaton déli partjára. Felerősödött családokkal kezdték el a méhek a hordást, de idén az időjárás minden virágzásba beleszólt. A viharos szél egy hétvégét vett el az akácból, ráadásul a legjobb hordáskor.

Végül azért egy jó közepes termés lett, amivel elégedettek a családi méhészetben. Ezután a méhek pár napig még a bíborheréről, majd a mustárról és a facéliáról hordtak.

– Ezen a néhány kultúrnövényen azzal is elégedettek vagyunk, ha a hársvirágzásig nem kell etetni a családokat és ad egy kis elvehető vegyes mézet. Ez idén sikerült. Mi Somogyba ezüsthársra megyünk június második felében, itt sajnos a csapadékhiány éreztette a hatását. A hosszú aszály miatt a hársvirágok beszáradtak. Egyszer kaptunk néhány milliméter csapadékot, abból lett egy kis pára, kevés virág nyílt ki, de összességében nem sok elvehető mézet adott – tette hozzá Máté Dávid. Ezután a napraforgó következett, ami általában a nyári vegyes virágméz alapja. Idén ebből is jó közepes termés lett.

– Alapból már az utolsó pergetésnél is hagyunk bent annyi mézet, hogy a telelő szükséglet minimum fele meglegyen a családoknál. Augusztusban az aranyvesszőről erre még hordanak néhány kilogrammot, viszont van jelentős napi szükségletük is, amit elfogyasztanak. Etetni augusztus közepéig nem kellett, mert tudtak annyit hordani, hogy ellássák magukat – tette hozzá a szakember.

Ilyenkor az atka elleni védekezésre kell odafigyelni, bár a tavalyi kemény tél miatt idén kevesebb gondot okozott ez az élősködő. A méhészetekben a szép lassú lehűlésben, és hideg télben bíznak.

 

A természetgyógyász ajánlata

Scher Zoltánné természetgyógyász azt ajánlja, hogy másfél-kétéves korig ne adjunk a gyerekeknek mézet.

A nagyobb gyerekek és a felnőttek viszont fogyasszák naponta, mert sok jó hatása van. Minél sötétebb a méz, annál több benne az ásványi anyag, a vas. Rengeteg vitamint tartalmaz, 22 féle ásványi anyagot, miközben az emberi szervezetben 24 féle található meg. Mivel enzimeket tartalmaz, és azok negyven fok felett elbomlanak, nem szabad annál melegebb teába tenni. Baktériumölő, immunerősítő, nyugtató hatása van, horzsolt, zúzott sebek gyógyítására alkalmas. A méz harmonikus kiegészítője az olajos magvaknak, diónak, napraforgónak, mandulának. Sütéshez vegyes virágmézet használjunk, az amellett, hogy olcsóbb, szépen színezi a tésztát. Az egyes szerveink működését ugyancsak elősegíti a méz fogyasztása. Például ha a Máriatövismagot ledaráljuk kávédarálón és nyomban összekeverjük mézzel, jó májregeneráló szert kapunk. Naponta este egy teáskanálnyit fogyasszunk el belőle, a máj éjszaka tisztul, a méz nyugtató hatása este érvényesül a legjobban. A darált mák mézzel összekeverve a csontokra van jó hatással. Arcpakolást is készíthetünk mézzel, de égési sérülések gyógyulását is segíti a méz. Az akácméz az emésztést segíti, mivel gyümölcscukor van benne, nem sűrűsödik be. A hársméz idegcsillapító, fertőtlenítő, jó köhögés, álmatlanság esetén és oldja a görcsöket. A repceméznek magas a szőlőcukor-tartalma, életmódváltás mellett jól segíti a lúgosítást. Magas a vastartalma, jó vérszegénységre, fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő hatása van, segít gyomorsavtúltengés esetén.