Köveit széthordták, a története megmaradt (welovebalaton.hu)

Nem messze attól a helytől, ahol a bazaltorgonák, vagy a Mennyország bár felé vezet a Szent György-hegyi turistaút, a középkorban egy kolostor állt. Egy földesúr haragja miatt fegyveres támadásra is sor került itt, a helyi mondák szerint pedig köze volt a romoknak a hegy „leányfaló” sárkányához is.

Nem csak az Ify-kápolna tartogat rejtélyeket a Szent György-hegyen – írja a welovebalaton.hu.  A hegy másik oldalán, az északnyugati, Raposka felé néző részen egykor kolostor állt, amelyre a francia F. S. Beudant geológus 1818-as útleírása hívta fel a korabeli régészeti szakma figyelmét. .

A rejtélyes romok a későbbiekben több forrásban is felbukkannak, van, ahol egy tatárjáráskor lerombolt várként jelennek meg. Annyit biztosan tudni, hogy a kolostor romjaival az 1930-as években kezdtek el újra foglalkozni a kutatók, mégpedig egy raposkai monda nyomán. A tapolcai Dr. Fisch József és a keszthelyi Dornyay Béla végzett itt ásatásokat, és egy román stílusú kápolna falmaradványait találták meg, bazaltkő faragványokkal – emlékeztet a portál.

Az egyhajós templom 13 méter hosszú és 4,5 méter széles volt. A falak már csak néhány kősor magasságig állnak. A kutatók a templom romjai mellett egy 14-szer 7 méteres, a helyszínen talált bazaltból és bazalttufából épül kolostorépület nyomait is felfedezték.

A kolostor korát a helyszínen talált kőfaragványok és ezüstpénzek segítségével lehet megállapítani. Ezek alapján a rendház a 11-12. században épülhetett, és a korai eredete miatt minden bizonnyal a bencés szerzetesrend tulajdonába tartozott. A kolostor történetéről bővebben a welovebalaton.hu összeállításában olvashat.