A Balaton vízminőségének javításáról és fenntartható fejlődéséhez szükséges intézkedésekről szól az a kormányhatározat, amelynek értelmében október végéig el kell kezdeni a Balaton kotrását, és év végéig előerjesztést kell készíteni a következő öt év kapcsolódó feladatairól – számolt be Szári Zsolt, a Balaton élővilágának megóvásáért felelős miniszteri biztos a HírBalaton megkeresésére.
(Fotó: HírBalaton)
Elmondta, a kormány nemzetgazdasági jelentőségűnek tartja a Balaton vízminőségének védelmét, elkötelezett annak megóvásában, ennek jegyében született meg a 2467/2021-es kormányhatározat. A döntés értelmében a Belügyminisztériumhoz tartozó vízügynek október végéig meg kell kezdenie a Balaton medrében található iszapcsapdák üzemszerű kotrását, amelyhez 1,87 milliárd forint forrás is biztosított a központi költségvetésből.
A határozat kitér arra is, hogy a Balaton vízminőség védelme érdekében következő öt évben végrehajtandó feladatokról előterjesztést kell készíteni. Ehhez a miniszteri biztosnak is le kell tennie a javaslatait az asztalra.
Mi a legsürgetőbb?
Szári Zsolt kifejtette, hogy a térség kutatóival, szakembereivel történt egyeztetések után a legsürgetőbbnek egy monitoring rendszer megvalósítását tartja, amely naprakész adatokat közöl arról, milyen anyagok érkeznek a tóba a befolyókból, illetve miként változik a tó vize. A Balaton kívülről érkező terhelésének csökkentéséért szükségesnek látja a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer, ezen belül a Hídvégi tó rekonstrukcióját, amely azonban nem biztos, hogy élvezni fogja a természetvédelem támogatását – jegyezte meg.
A miniszteri biztos fontos előrelépésnek tartaná a balatoni szennyvíztisztító rendszer kapacitás- és hatékonyságnövelését ahhoz, hogy lejjebb lehessen vinni a tóba engedett tisztított szennyvíz megengedett foszfortartalmának felső határát 0,7-ről 0,5 milligramm/literre.
„A Balaton belső terhelésének csökkentése érdekében növelni kell a kotrás intenzitást, amivel közel sem biztos, hogy megakadályozzuk az algásodást, de teszünk azért, hogy ne töltődjön fel, és tűnjön el a tó pár ezer éven belül” – fogalmazott a miniszteri biztos. A rendszeres kotrás beindítása több más megoldandó problémát is generál, hiszen kell egy ipari kikötő a kotróhajóknak, és megoldást kell találni a zagy elhelyezésére, illetve hasznosítására is – tette hozzá.
Horgász-etetőanyagok, humánterhelés, hajófestékek
Beszélt arról is, hogy már megkutatták mekkora terhelést jelentenek a tóra a horgász-etetőanyagok, és miként lehet ezt csökkenteni, de arról nincs adat, mit jelent a fürdőzőkből fakadó humánterhelés, vagy az a több ezer hajó, amelynek vízzel érintkező részét algavédő festékkel látják el, évente hajónként 2-4 liter vegyszert juttatva a vízbe. „A jövőben több forrás kell a Balaton-kutatásra” – summázta.
A klímaváltozás miatt fontosnak tartja terveket készíteni a Balaton vízpótlásának lehetőségeiről, amire pillanatnyilag a Dráva vízrendszeréből (Mura kavicságy) nyílna célszerű lehetőség – mondta.
Védelem a déli partnak
Arról is beszámolt, hogy a Balaton vízszintjének megemelése miatt nagyobb védelmet kell biztosítani az uralkodó szél, az alacsony partok, és a beépítettség miatt kitettebb déli partnak. Ennek egyik lépéseként ki kívánják szélesíteni a déli parti befolyók torkolatait, alkalmassá téve azokat magas vízállás esetén a hullámok egy részének elnyelésére. Ehhez már elkészültek és engedélyt is kaptak a tervek, azonban a megvalósításhoz szükséges forrás még nem áll rendelkezésre – mondta Szári Zsolt.