Kontraszt és kultúra – Megosztja a helyieket a zsinagóga új épületszárnya Balatonfüreden (balatonfured.hu-fotókkal)

Amint arról korábban mi is beszámoltunk, felújították a balatonfüredi felső városrészben álló egykori zsinagógát, az Ófalu legrégebbi épületét. Az évek óta üresen álló épület teljesen megújult, a műemléki templomhoz egy modern épületszárny is kapcsolódik. Ez utóbbit illetően némiképp megoszlik a helyiek véleménye. Egyebek mellett erről is szó esik abban a beszélgetésben, amely a balatonfured.hu-n, melynek szerkesztője Sugár Péter építésszel beszélgetett.

– A templom története egészen unikális. Három felekezet osztozott rajta az idők folyamán, békésen adták át egymásnak a szakrális teret. A 13. századi épület eredetileg katolikus templom volt, majd a középkort követően átvették a reformátusok, a romokból a kora barokk épület 1726-ban készült el. Később az izraelita felekezet vette meg és zsinagógává alakították, de ez már nem volt radikális átépítés. Én nem tudok még egy ilyen templomról Magyarországon. Ez volt a kiindulópontunk: a templom tökéletesen szemlélteti a kultúrák egymásra rétegződését a szakralitás jegyében.

– Ebben az esetben azonban nem csupán egy épület rehabilitációjáról van szó, hiszen új funkcionális elvárásoknak is meg kellett felelni.

– A templomnak kettős funkciót kell ellátnia. Egyrészt közösségi célokat szolgál, másrészt egy szakrális hely. Ezt a kettősséget az épület megjelenésében és funkciójában is szerettük volna megjeleníteni. A templom nagy terében a nyugati részen elhelyeztünk egy pódiumot, ezzel szemközt a keleti oldalon pedig egy Tóra szekrényt. A látogatókat így könnyedén lehet orientálni, attól függően, éppen milyen funkciót lát el a tér. Ha szembe ülnek a pódiummal, akkor az épület világi funkciója kap hangsúlyt, ha megfordítjuk a székeket, akkor a Tóra szekrényre szegeződik a figyelem és máris szakrális miliőben érezhetik magukat. A Tóra szekrény egyébként igen értékes, Róth Miksa – készítette üvegmozaik díszíti; ez is, akárcsak a templom tetején látható két kőtábla a Garay utcai zsinagógából származik.

– Milyen szempontok vezérelték a templomhoz épített kiállítótér kialakításánál?

– A kiállítótérként működő épületnek, a helyi szabályozás szerint méretben, magasságban ugyanakkorának kellett lennie, mint a templomhoz egykor hozzáépített, majd most a felújításnál lebontott konyhaépület volt, hiszen a templomteret utoljára étteremként használták. Ez egy adottság, amit figyelembe kellett vennünk. A tervezésénél ugyanaz volt a koncepció, mint a műemléki templom felújításánál: a kultúrák rétegződésének a megjelenítése. Anakronisztikus lett volna, ha 2017-ben egy évszázadokkal ezelőtt készült épület imitált változatát építjük meg. Egyrészt a templomhoz nem kapcsolódott műemléki épület, hanem a már említett konyhaépület állt itt. Másrészt ennek az épületnek merőben más funkciója van: egy csúcstechnológiát bemutató kiállításnak ad helyet.

– Hangsúlyosan eltér egymástól a két épület megjelenése.

– Minden kor a maga nyelvén szólal meg, ezért az új kiállítótér modern, de a templommal párbeszédben lévő épület lett. A kiállító épület zöldes-szürke felülete a kontrasztos megjelenésével kiemeli, hangsúlyozza a templomot, ami önmagában nem lenne annyira jellegzetes, hiszen nincs tornya. Az újszerű anyaghasználat, a kertre és a templomra néző nagy üvegfelületek mind azt szolgálják, hogy a letisztult tömegű, fehéren világító templom kitűnjön a környezetéből, még felismerhetőbb, emblematikus épületté váljon.

 

Fotó forrása: balatonfured.hu

– Meglepte, hogy a kiállító épület megosztotta a helyi közvéleményt?

– Nem ritka jelenség Magyarországon, hogy a közízlés nem találkozik a kortárs építészet szemléletével. Nagy gond, hogy itthon nagyon keveset beszélünk a kortárs művészetekről, az építészetről meg még kevesebbet. A laikusok nem találkoznak tanulmányaik során a jelenkori építészettel, így aztán érthetően, sztereotípiákban gondolkodnak. Jellemző, hogy az emberek általában nem azt nézik, megjelenésével mit akar kifejezni egy épület, hanem csak magát a formáját veszik figyelembe és a saját ízlésük szerint ítélnek. Nekünk, a mában élő építészeknek viszont az a feladatunk, hogy az épületeknek ne csak formát, hanem ennél többet, gondolatiságot is adjunk.

Fotó forrása: balatonfured.hu

Sugár Péter Ybl Miklós-díjas építész, egyetemi oktató, tanszékvezető. Többszörös építőipari nívódíjas, 2004-ben az Év Szép Háza díjat is megkapta. Tizenöt éve tanít a BME Építészmérnöki Karán. Nevéhez fűződik a budapesti Dohány utcai gettó emlékfal, a villányi Sauska borászat, a budapesti Duna-parti Design Hotel, a tolcsvai OREMUS társaság épületének tervezése. A térségben egyebek mellett a Tihanyi öregkikötő, illetve kávézó, bazársor megújításában vett részt.

További fotók ITT találhatók.