Mindhárom balatonakali kempinget eladták, jó lett volna állami szerepvállalás

A napokban eladták Balatonakali harmadik kempingjét is, ezzel új tulajdonoshoz került a település mindhárom, korábban köztulajdonban lévő, majd az SCD Holding által tulajdonolt ingatlanja – számolt be Koncz Imre polgármester a hirbalaton.hu-nak. Hozzátette: az önkormányzatnak pénz hiányában esélye se volt élni az elővásárlási jogával, állami segítség nélkül maradt a parti sétányok kialakításáért vívott harcban.

 

Elsőként  a 24.hu írt arról, hogy a napokban a Zion Europe Kft. érdekeltségébe került közel 300 millió forintért Balatonakali 3,6 hektáros Strand kempingje. A pár hónapja alapított cégnek a tulajdonosa a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester érdekeltségébe tartozó Konzum Nyrt. igazgatósági tagja.  A cikk állítása szerint ennél a vételárnál volt 70 millió forinttal jobb ajánlat is.

 

Nyomott árakon vették meg mindhárom kempinget

Koncz Imre kifejtette, az új tulajdonosok felszámolóktól vették meg Balatonakali mindhárom kempingjét, nyomott árakon. Az önkormányzatnak sosem volt kempingje, mert a hajdani tulajdonrendezések során nem kaphatta meg a saját parti területét. A balatoni kempingek zöme a megyei önkormányzatokhoz kerültek, így mindhárom akali ingatlan a Veszprém megyei önkormányzaté lett, amelyik egy idő után értékesítette azokat.

A darabonként 400-500 méteres partszakasszal rendelkező akali kempingeket az ezredforduló utáni években szerezte meg az SCD, majd felszámolóhoz kerültek, akik mára túladtak mindegyiken. (Az SCD történetéről, és a cég hajdani balatoni kempingjeinek közelmúltbeli felvásárlásáról a hirbalaton.hu összefoglalóját itt olvashatja: Az SCD-s Jászai Gellérthez kerültek újra a balatoni kempingek címmel.)

A 700 lelkes Balatonakalinak minden esetben lett volna elővásárlási joga, törvényben is nevesített hosszúságú parti sétány kialakításához szükséges területre (ez a naturista kemping esetében ez az egész parti sávra vonatkozott mintegy 10 m szélességben, a Holiday kempingnél 90 méter hosszú, a Strand kempingnél 70 méter hosszú partszakaszról szólt), azonban állami segítség nélkül már az első kemping eladásakor sem tudott élni ezzel.

 

„Az új tulajdonosok szinte azt csinálnak, amit akarnak”

– Az SCD tulajdonlása idején, 2007-ben négy-párti egyezséggel megszületett az a jogszabály, miszerint a balatoni kempingek korábbi beépíthetőségét 4,5 százalékról 15 százalékra emelték – emlékeztetett a polgármester. „Ez azt is jelenti, hogy a nagyterületű kempingeken az új tulajdonosok szinte azt csinálnak, amit akarnak, akár zárt lakóparkokat is építhetnek” – tette hozzá. Ez ellen az önkormányzat semmit nem tehet, viszont a településrendezési tervében oszthatatlanná tette a kempingek területét, megakadályozva a felosztásukkal számoló telekspekulációt.

Koncz Imre elmondása szerint az első balatonakali kempinget több mint két évvel ezelőtt értékesítette a felszámolója, és azóta is naturista kempingként üzemel, jelenleg teltházzal. A nyomott ár ellenére sem volt esélye az önkormányzatnak a vételár megfizetésére, így legalább egy szerette volna megvásárolni a 10 méter széles parti sávot parti sétány kialakítására, összhangban a Balaton-törvény és a helyi településrendezési terv céljaival. A felszámoló ekkor, minden korábbi közlésével ellentétben – idézte fel a polgármester ma is felháborodva – nagyságrendekkel magasabb árat kért az önkormányzat elővásárlási jogával terhelt területrészért, mint a terület többi részéért.

A felsrófolt árat kifizetni már nem tudó, állami támogatásért hiába kilincselő kisönkormányzat pert indított, de elvesztette másodfokon is. „A bíróság szerint a hitelezői igények kielégítése fontosabb cél annál, minthogy a Balaton bárki számára megközelíthető maradjon közösségi parti sétányok kialakításával” – értékelte a döntést a polgármester.

 

A Holiday kempingből lakópark lesz?

A második, Holiday nevű kempinget tavaly az SSS Group Kft. vásárolta meg, ami idén már nem nyitott ki, a kiszolgáló épületeit elbontották. A helyiek bizonyosan tudni vélik, hogy apartmanházak lesznek a helyszínen. Ezt Koncz Imre nem erősítette meg, csak annyit mondott, reményei szerint olyan szálláshely is épül a területen, amelyet bárki bérelhet. Elmondta, az SSS Group Kft.-vel az önkormányzat eredményes tárgyalásokat folytatott. „Nagyon korrektül álltak a közösségi igényekhez. A település megkapott egy 40 méter szélességű, vízhez vezető sávot, amin a helyiek megközelíthetik a Balatont. Az új tulajdonos hozzájárult ahhoz is, mégpedig ingyen, hogy a saját területén 90 méter hosszan kialakítsanak egy önkormányzati kezelésű parti sétányt is” – tette hozzá.

A polgármester most a Strand kemping új tulajdonosával, a Zion Europe Kft.-vel is megkezdte a tárgyalásokat. Az önkormányzat szeretné elérni, hogy ennek a kempingnek a partján is kialakíthassanak közösségi célokat szolgáló parti sétányt.

 

Van ahol még nem késő az állami szerepvállalás

Koncz Imre véleménye szerint a balatoni kempingek estében szükség lett volna, és ahol még lehet szükség lenne most is az állami szerepvállalásra, akár úgy is, hogy állami tulajdonba kerülnek a part menti területek. A polgármester a jelenlegi helyzetben a legfontosabb feladatának azt tartja, hogy megpróbáljon érvényt szerezni a Balaton törvénynek és a közösségi céloknak, minél hosszabb parti sávon sétányt kialakítva, megőrizve a tó megközelíthetőségét.

A törvény kötelezi a tóparti önkormányzatokat – forrás hozzárendelése nélkül -, hogy a partszakaszuk minimum 30 százalékán alakítsanak ki sétányokat, amit Balatonakali még nem tudott teljesíteni.

Az üdülőrégióban egyre többen tartanak attól, hogy a tóparti kempingek területei magánkézbe kerülve túlságosan beépülnek, és busásabb hasznot hozó, zárt lakóparkokká válnak, ami ellenkezik az üdülőrégió érdekeivel és az ország turisztikai céljaival is.