Klímaváltozásról szóló workshopot tartottak Balatonfüreden (Balatonfüredi Napló)

Olyan új szót tanulunk folyamatosan a klímaváltozással kapcsolatban, hogy mitigáció, azaz enyhítés. Ugyanakkor a szakemberek szerint kevéssé lehet enyhíteni a klímaváltozás kedvezőtlen folyamatait, így meg kell próbálnunk alkalmazkodni, azaz adaptálódni hozzá. Hogy mit kell tennünk Balatonfüreden ennek érdekében, erről volt szó azon a találkozón, amit a klímatudatosság jegyében szerveztek egy uniós támogatású program keretében.

A klímaváltozással kapcsolatos workshopra hívták a helyi vállalkozókat, a turizmusban érdekelteket, a civil egyesületeket, a képviselőket
a Műszakiak Országos Környezetvédelmi Egyesülete és Balatonfüred Város Önkormányzata szervezésében. Az Európai Unió Kohéziós Alapja
által támogatott projekt keretében 12,2 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el az egyesület és a város közösen azzal a céllal,
hogy tudatosítsa a lakosságban a klímavédelem és a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás szükségességét – tudósít a Balatonfüredi Napló.

A projekt egyik állomása volt a Kisfaludy Galériában szervezett workshop, ahol dr. Tóth Nagy Georgina, a Pannon Egyetem kutatója számolt
be arról a készülő klímastratégiáról, amelynek szempontjairól, megállapításairól egy kerekasztal-beszélgetésen folytatódott tovább a vita.

A szemléletformálás lenne a legfontosabb, amit óvodáskortól kell elkezdeni, mert a klímaváltozást csak akkor tudjuk enyhíteni, ha már kiskortól fogva tudatosítjuk ezt az emberekben. Mert ha a szemlélet megvan, akkor sokkal könnyebb lesz egy alkalmazkodási
intézkedést vagy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését elfogadtatni a lakossággal. Elsőként azonban mindenkinek a saját háza táján
kell rendet tenni, a felhasználás, a használat csökkentésével, a megújuló energiaforrások, napelemek, háztartási szélerőművek előtérbe helyezésével, a hulladék csökkentésével. Fontos szem előtt tartanunk a természeti értékek megőrzését – ami a Balatonnál nagyon fontos része a gazdaságnak, az a borászat, a bortermelés –, fel kell készíteni a gazdákat arra, hogyan tudnak alkalmazkodni a megváltozó körülményekhez

– emelte ki a környezetmérnök.

A borászok már tapasztalják a klímaváltozás hatásait. Újabb fajtákat kell választaniuk, az ültetvények zöld takarása, sok esetben a szőlősorok
füvesítése és a nagyobb zöld lomb meghagyása a tőkéken is ismert.

Szeptember helyett már augusztusban szüretelünk. A szőlőfajták több hőt kapnak, hamarabb cukrosodnak, viszont elveszítik a savtartalmukat a korai érésűek, ezekből már elegáns, harmonikus borok nem készíthetőek, ezért aki időben fajtát vált, biztosan előnyt fog élvezni. A Gyukli Pincészetnél ezért telepítettünk olyan új innovatív, a gombás betegségeknek ellenálló szőlőfajtákat, amelyekkel a klímaváltozás kihívására is választ tudunk adni. Az aszály a régebbi telepítésű szőlőkben nem okoz kárt, olyan mélyen van a szőlő gyökere, de az új ültetvényeknél kihívást jelent, hogy amikor hat-hét hétig nem esik az eső, bizony öntözni kell a szőlőket, aminek olyan magas a költsége, hogy pályázati támogatás nélkül ezt nem tudják megoldani a gazdák

– tette hozzá Gyukli Krisztián.

Feltűnő a széljárás változása is a városban, és egyre inkább mediterrán az éghajlat – érzik ezt a vitorlázásban, a turizmusban érdekeltek is.

Füred hagyományosan az észak, északnyugati széljárásnak megfelelően van építve, 2012 óta már bizonyítottan eltűnt egy helyben forgó légáramlat az Adria felső csücskénél, aminek az a hatása, hogy egyre növekszik azoknak a napoknak a száma, amikor déli, délnyugati széllel érkezik vihar. Heves, hirtelen, nagy kárt okozó viharok ezek. A napos napok száma is nő, a Balaton vízszintje egy-egy szezonban 30–50 centimétert is változik, és a széljárás miatt a két medence közötti vízszintkilengés is elérheti a 40– 50 centit. Turisztikai szempontból abszolút pozitív, hogy szinte mediterránná kezd válni az éghajlat, de ez a fenntarthatóság szempontjából a maihoz képest más kihívást jelent majd, a hőség, a meleg következtében más igények fogalmazódnak meg

– foglalta össze Böröcz István, a Balatonfüredi Yacht Club ügyvezetője, a turisztikai egyesület elnöke.

A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy a balatonfüredi beruházások mindig megfeleltek a környezetvédelmi elvárásoknak, szigetelték a lakótelep házait, napelemek kerültek a középületekre, elkezdődik a biomassza alapú erőmű építése, ugyanakkor szükség lenne a klímaváltozással kapcsolatos újabb döntésekre, adott esetben újabb keretrendszerre is. Ahhoz, hogy „zöld város” legyen Füred, olyan közmegegyezés kellene, ami jobban támogatná a klímavédő vállalkozásokat, és szankcionálná a nem eszerint működőket. Ugyanakkor a helyi vállalkozók kevéssé esélyesek a zöld pályázatokon, mivel a város kiemelten fejlett körzetnek számít országosan, fogalmazták meg többen.

A városnak a meglévő klíma akciótervét (Fenntartható Energia- és Klímaakcióterv, Sustainable Energy and Climate Action Plan SECAP)
kétévente felül kell vizsgálnia, az új klímastratégiát pedig a képviselő-testületnek kell majd elfogadnia. A helyi klímastratégia azért is fontos,
mert a következő hétéves uniós gazdasági ciklusban a támogatások egyharmadát a klímaváltozás enyhítésére szánják a döntéshozók, hangzott el a Balatonfüred lakossági klímatudatosságának fejlesztése –  Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz című projekt keretében tartott rendezvényen