Kiváló minőség – oltalmat kaphat a balatoni ponty és süllő (Somogyi Hírlap)

A szilvásváradi pisztráng, a homokháti őszibarack pálinka és a jászsági nyári szarvasgomba mellett a balatoni süllő és a ponty is eredetvédettséget nyerhet.

A földrajzi oltalomra irányuló kérelmek a Földművelésügyi Értesítőben jelentek meg, mely szerint a szilvásváradi pisztráng, a homokháti őszibarack pálinka és a jászsági nyári szarvasgomba mellett a balatoni süllő és a ponty is eredetvédettséget nyerhet. Ezzel olyan, hagyományosan kiváló minőségű termékek sorába léphet, mint a szegedi paprika, vagy a gyulai kolbász.

Az oltalom fellépési lehetőséget biztosít mindazokkal szemben, akik az adott megjelölést jogosulatlanul használják és komoly hozzáadott piaci értéket is jelent. A balatoni süllőt és a pontyot  a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, a Balatoni Halászati Zrt. és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. alkotta Balatoni hal konzorcium szeretné a földrajzi árujelzővel ellátni – írja a Somogyi Hírlap.

Mivel a kormány döntése szerint 2013 óta tilos a kereskedelmi célú halászat a Balatonban, a „Balatoni hal” elnevezés a tó vízgyűjtő területén megtermelt halat is magába foglalja, és az oltalom erre a földrajzi területre fog kiterjedni.

– A Balaton vízgyűjtő területe a déli részeken a befolyók mentén létesült halastavakat, valamint a Zala folyót és annak vonzáskörzetét jelenti – mondta az újságnak Szári Zsolt, Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.

– A ponty esetében egy olyan speciális termelési technológiát iktatnánk be, amire nem volt példa Magyarországon. Ugyanazt a takarmányt vinnénk be a tógazdasági termelésbe, amivel a Balatonban élő ponty találkozik.

– Ez pedig a vándorkagyló, amely az 1930-as évektől került a tóba, azóta a bodorka, a karikakeszeg és a ponty fontos táplálékbázisa – emelte ki Szári Zsolt. – A Balatonból kiemelt vándorkagylót etetnénk meg azokkal a halakkal, amelyeket majd a minőségi vendéglátás asztalára fogunk helyezni.

A „Balatoni hal” oltalom alatt álló földrajzi jelzés erről szól, ugyanakkor ebbe beletartozik az a  Balatonban fogott hal is, amely például a Sió vízeresztése során az angolnacsapdában fennakad és bizonyos kvóta szerint kivehető a magyar tengerből.

Január elsejétől újabb 200 hektárral bővült a halgazdálkodási cég tógazdasági területe, ugyanis a Varászlói Tógazdaság visszakerült hozzájuk. Mintegy 200 tonnával több, jó minőségű halat tudnak így termelni és ki tudnak lépni a piacra – olvasható a lapban.