Kínos ombudsmani jelentés Balatonakarattya településrendezéséről (hvg.hu)

A tópart értékeit veszélyeztető visszásságok sorát tárta fel Balatonakarattyán az ombudsman, megnehezítve a befektetők dolgát. A jelentés szerint a településen sérült a jogbiztonság elve, a nemzet közös örökségének védelme, az egészséges környezethez és a tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jog.

 

„A korábbi MÁV Üdülő területén nem lesz kikötő” – közölte a HVG-vel Csuhai Viktória, a jegybank Pallas Athéné alapítványainak vagyonkezeléséért felelős Optima Zrt. igazgatója. Pedig ezzel lenne teljes a 2015 őszén 890 millió forintért oktatási és konferenciacélokra megvásárolt komplexum, annál is inkább, mert a Balatonkeneséről 2014-ben levált Akarattyának nincs kikötője.

Noha arra nincs magyarázat, miért lépnek vissza, a döntést jól időzítették. Hétfőn tette közzé ugyanis közös jelentését Székely László, az alapvető jogok biztosa és Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese a balatonakarattyai önkormányzat első három évének településrendezési tevékenységéről. A vizsgálatot a Partalja Tájvédő Egyesület kezdeményezte. Az ombudsman 60 oldalas jelentése szerint Akarattyán sérült a jogbiztonság elve, a nemzet közös örökségének védelme, az egészséges környezethez és a tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jog.

A Matolcsy Gyöngyi polgármester vezetésével működő képviselő-testület a különböző hivatalok aggályaira is fittyet hányt, amikor az építési szabályok átalakításáról döntött – derül ki a jelentésből. Kihasználta azt a sajátos helyzetet, hogy Akarattyának még végleges határvonala sincs, a szétváló települések között vagyonmegosztási per folyik. Bár az önkormányzatnál a „közjóval” és „a vízhez jutás javításával” magyarázzák, hogy hozzányúltak a Kenesétől örökölt szabályzatokhoz, nagyon úgy fest, hogy azok fellazítása a frekventált partszakaszra rástartoló befektetői körök érdeke.

 

Hol a beépíthetőséget, hol az épületek lehetséges magasságát növelték

A kikötőt eredetileg az egykori balatonaligai pártüdülő szennyvíztisztítójaként használt, állami tulajdonú, erdős, mocsaras, nádas területhez építették volna. Ám miközben az önkormányzat itt a tízszeresére (0,3-ról 3 százalékra) emelte a beépíthetőségi arányt, a Partalja e szakasz helyi természetvédelmi területté nyilvánítását kérte az itt élő ritka állat- és növényfajokra, valamint a területet keletről határoló, olykor 80 méteres magaspartra hivatkozva, ám hiába. A kikötőt utóbb a MÁV Üdülő elé tervezték át, de erről a nyilvánosságot nem tájékoztatták. A hatóságokat igen, és azok jelezték, hogy az elképzelés sérti például a Balaton-törvényt. Akarattya mégsem változtatott a terven, de döntést sem hozott róla, talán azért, mert az alapítványok időközben visszakoztak. Presztízsberuházás lenne a Kisfaludy sétány és a Koppány sor közé tervezett panorámaliftes sikló is, csakhogy ehhez a kormányhivatal véleményét is ki kellett volna kérni, mivel a közelben régészeti lelőhely van – áll a jelentésben.

Az egykori nudistastrand, a Piroska kemping területén és a vele szomszédos telkeken pedig – amelyek 2015 őszén Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségéből az MKB Bankéba kerültek át – élménypark épülne. Az önkormányzat már megtette a magáét, az épületek lehetséges magasságát 4,5 méterről majdnem a duplájára emelte. Ugyanezt tette a MÁV Üdülő és a strandok esetében is. Nem vette figyelembe sem az illetékes környezetvédelmi hatóság, sem a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság ellentétes véleményét. A hatóságok például azt hangoztatták, hogy a magasabb épületek gyökeresen megváltoztatnák a település arculatát, és kifogásolták, hogy Akarattya nem jelölte ki a különböző védettségi szintű területeket, amelyeken a parttól 30, 50 vagy 100 méterig csak kivételesen indokolt esetben lehet építkezni.

 

A jelentés túlmutat Akarattyán

„Minél inkább beleavatkoznak az érintetlen természetbe, a terület hosszabb távon annál inkább leértékelődik” – kommentálja a jelentést Bándi Gyula. Mint mondja, az önkormányzatnak 60 napja van arra, hogy jelezze, mivel nem ért egyet, olyan kötelezettsége azonban nincs, hogy megfogadja az ombudsman és helyettese javaslatait. Ha nem teszi, legfeljebb a kormányhivatalnál vagy a bíróságon lehet fellépni, de ez már nem az ombudsman dolga.

A jelentés túlmutat Akarattyán: az egész Balaton-partot érintő jogbizonytalanságra világít rá. Ez más fejlesztéseket, akár Mészáros Lőrinc kempingprojektjeit is befolyásolhatja. A Balaton élővilágát ugyanis nemzetközi egyezmények védik. Ezekhez konkrét jegyzékek tartoznak, amelyekből olykor hiányoznak az adott területek helyrajzi számai. Így van ez az akarattyai mocsaras-nádas résszel is, amelyre az önkormányzat nem készíttette el a környezetvédelmi hatástanulmányokat – áll a jelentésben. Az ombudsman ezért felszólította az illetékes földművelésügyi minisztert, hogy Balaton-szerte rendezze e területek jogállását.

 

Korainak tartja, de egyeztetne a Matolcsyné-féle önkormányzat

Az ombudsmani jelentés után „feltétlenül” egyeztetne Balatonakarattya önkormányzata a vizsgálatot kezdeményező természetvédőkkel, bár ezt idő előttinek tartja, amíg a Balatonkenesével folytatott vagyonjogi pere le nem zárul – hangsúlyozta a HVG hetilap zárása után érkezett válaszában Rozs Péter, Akarattya alpolgármestere. Mint írta: „Értjük, hogy a Partalja Egyesület korlátozásokat szeretne, de el kell fogadniuk, hogy ezt szakértőkkel meg akarjuk vizsgáltatni, nehogy önmagát korlátozza az önkormányzat. Például, amikor csapadékvíz-elvezetőt vagy támfalat kell építeni.” Hangsúlyozta, nem tudnak arról, hogy szabálytalanul alkottak volna rendeleteket, ha ilyen volt, arra a kormányhivatalnak kellett volna felhívnia a figyelmüket. „A jelentésben mindössze ajánlások és javaslatok szerepelnek, amiket megfontolunk” – tette hozzá.

A saját kikötőről – ami a jelentés egyik kritikus pontjának számít – kijelentette: „Az önkormányzat nem tervez kikötőt, viszont a lehetőségét sem veti el”. A szintén kifogásolt siklóépítés „ötletszerűen került elő” – válaszolta -, és a magas partot kötné össze a Balaton partjával, azaz a Kisfaludy-sétánynál lévő vasúti alagút tetején épült panoráma kávézót a Lidó strand parkolójával. A beruházás azonban egyelőre esélytelen, mert „a MÁV hallani sem akar ilyenről” – magyarázta, miért nincs most szükség arra, hogy egyeztessenek az illetékes hatóságokkal.  Az alapvető jogok biztosának anyagában többször is kiemelt, erdős-mocsaras egykori szennyvíztisztítóról, illetve a szomszédos parti területekről leszögezte: mivel ezek állami vagy magánkézben vannak, az önkormányzatnak nincsenek fejlesztési elképzelései. Ehhez képest még érthetetlenebb, miért, kinek az érdekében növelték meg mégis – a jelentésben is kifogásolt módon – a beépítési lehetőségeket. Rozs cáfolta azt is, ami a jelentésben konkrétan szerepel – és vélhetően szintén a majdani fejlesztők javát szolgálná -, hogy az Aligai utat 16 méteresre szélesítenék ki. „Tisztában vagyunk a terület érzékenységével, mind természetvédelmi szempontból, mind a fokozott csúszás- és omlásveszély szempontjából.” Rozs szerint ahhoz, hogy megállapítsák, milyen esetleges építési korlátozásokat kellene itt még bevezetni, egy „komplett hatástanulmány” kellene. Arról viszont nem számolt be, hogy az eddig miért nem készült el, s mikor szándékozik az önkormányzat megrendelni.

A HVG cikke ITT olvasható.