Két vára van Szigligetnek (likebalaton.hu)

Római őrtorony volt, a törökök rombolták le vagy el sem készült teljes egészében a szigligeti Óvár? Titkok és talányok övezik a település kevésbé ismert várát.

A szigligeti Királyné szoknyáján épült Óvár történetét sokan kutatták, sokféle elmélet született a titokzatos falakkal kapcsolatban. A strand fölötti domb magassága 182 m, itt vannak az óvár falai, tetején fa kilátó várja a kirándulókat, érdemes felmászni és körbekémlelni a vidéket – írja a likebalaton.hu.

A legtöbb földrajz, és történelemkönyv római őrtorony maradványaként emlegeti, volt olyan kutató is, aki a szigligeti sajkás-hajóhad laktanyájának gondolta – mondta el Árvai Gábor, a Badacsony Céh Turisztikai Egyesület túravezetője.

1933-ban Dornyai Béla a Turisták Lapjában elplántálja a feltehető római eredetet az óvár alapjaival kapcsolatban.
A helyi történetírás – még Békefi Rémig nagy munkája is – eddig csak magáról a sokat emlegetett Szigliget váráról tudott, óvárról azonban éppen semmit sem!

Részletes helyi kutatásokból legutóbb kiderült, hogy a Balaton partjától vagy 1/2 km-nyire fekvő tulajdonképeni Szigligetnek volt még egy elővára, egy előretolt, őrtoronyféle erődje, a Balaton partjától még ma is csak alig 400 méternyire álló, hegyes csúcsú és tetején, az avatatlanok szemei elől bokrok és fák közé eldugott romokban heverő Óvárban, amelyet tehát a helyi elnevezés nem hiába nevezett el már ismeretlen időben Óvárnak, ezzel is mintegy jelezve azt, hogy a nép régóta tud ennek a szép kis hegynek hajdani vár-jellegéről!

Ez a hegyes kis csúcs a Szigligeti-szigethegység legdélibb erupciós tagja, mely a pannóniai agyagból és homokból kibukkanó bazalttufából áll, – akárcsak a körülötte ácsorgó szigligeti hegyek bármelyike, – de szabályos kúpformájánál fogva legjobban vulkáni eredetűnek látszik még a beavatatlanok előtt is.

Az Óvár ugyanis 182 m tengerszint feletti magasságú, tehát a lábánál elterülő Balaton 105 méteres tükre felett 77 méter magasra üti fel fáktól-bokroktól bozontos fejét és szőlőkkel beültetett lejtőit.

Tetején jól kivehető, négyszögletű várfalrész van még ma is hatalmas kövekből összeróva és pedig az alapfalak mind a négy világtáj irányában jól kilátszanak a füves-bokros földből, míg a várfalak magasabb részei már hiányzanak; bizonyára elhordták a környező szőlőhajlékok és pincék építéséhez.

Történeti adatokat, sajnos, semmit sem találtam az Óvárra vonatkozólag, mely még legjobban hasonlít a Balatonvidéken a tihanyi Csúcshegy erődjére, melyről valószínűséggel állíthatjuk, hogy alapjában véve római eredetű, de a középkori magyar várerődítmények sorozatába is szépen beleilleszthették. Így lehetett a szigligeti Óvár esetében is.

Tekintve, hogy Szigliget több pontjáról, legközelebb az Avas tájáról, számos római telep nyomait és leleteit ismerjük, feltételezhetjük az igen ügyes és a terepviszonyokat mindenütt nagyszerűen kihasználó rómaiakról, hogy a Balatonpartnak ezen az exponált pontján éppen úgy erődöt építettek, mint akárcsak a közeli Szentmihálydombon, a későbbi Győrök vára helyén, vagy mint a távoli Tihany Csúcshegyén stb.

Mikor azután a középkorban a magyarok a sziget gyanánt kiemelkedő Fonyód hegyén várat emeltek, itt a vele szemben fekvő Szigligeten is megkezdték a várépítést és ekkor bizonyára felhasználták, mintegy előbástyául vagy őrtornyul Óvár pusztulóban levő, de még alkalmas, egykori római erődítményét, annál is inkább, mert a Fonyód-Badacsony és Szigliget között levő átkelőhelyet, a ma is így nevezett Réhelyet, innét’ e várból jobban szemmel tarthatták és megvédhették, mint a kissé távolabbi, tulajdonképeni Szigliget 242 m magas várából, ahonnét különben a Réhelyre rálátni sem lehet!