Kerékpárút a Balatonig: trükkök száz kilométeren (mno.hu)

A legújabb bejelentést Révész Máriusz aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztosként tette szeptember végén: 2019 nyarára már tervezhetünk tekerést. Mint az mno.hu megtudta, e hónapban már küldik is engedélyezésre a friss terveket, az új év pedig a közbeszerzés kiírásával kezdődik, így nyáron-ősszel már a munkaterületen lesznek a kivitelezők, az építkezéshez pedig minden pénz rendelkezésre is áll.

 

Az érintett települések

Budapest – Budaörs – Törökbálint – Biatorbágy – Etyek – Gyúró – Tordas – Kajászó – Pázmánd – Nadap – Velence – Sukoró – Pákozd – Székesfehérvár – Szabadbattyán – Kőszárhegy – Polgárdi – Füle – Balatonfőkajár – Balatonakarattya

2011-ben kormányhatározat rögzítette három fontos hazai kerékpáros túraút megépítését, illetve rehabilitációját: a Duna menti Eurovelo 6-os rendbetételét, a Balatont kerülő út átfogó felújítását – az ígéret szerint 3 méter széles lesz –, illetve egy, a fővárostól a magyar tengerig vezető vonalat.

2012-ben az Orbán-kormány közúti infrastruktúráért felelős államtitkára, Völner Pál lapunknak a Bringázz a munkába! kerékpároskampány nyitányán megerősítette: tényleg lesz út Budától a Balatonig. 2014-re elkészült a megvalósíthatósági tanulmány szerinti nyomvonaljavaslat, 2015-ben pedig a teljes hossz (105,9 km) alapján a Vs.hu részletes kiviteli árkalkulációval jelentkezett (4,3 milliárd forint) annak ismeretében, hogy a kerékpárút csak részben lesz új, hosszabb szakaszok mezőgazdasági vagy alacsony forgalmú autóúton vezetnek.

Az építkezés szó talán nem a legpontosabb: mint Révész fent említett bejelentéskor mondta, kilométerenként körülbelül 80-100 millió forintért épül ma egy kilométernyi bicikliút, csakhogy a tervekből kiviláglik, a Budapest–Balaton túraút csak részben lesz külön kerékpárút, lapunk ismeretei szerint valamivel több mint a fele, hosszú szakaszok visznek majd alacsony forgalmú autó- vagy mezőgazdasági célú úton, felfestéssel vagy piktogramos megoldással. Minden olyan kilométer tehát, ami nem új út lesz, jelentősen csökkenthetné a 8-10 milliárdos költséget; hogy mennyivel, arra viszonylag jó igazodási pont lehet a hazai felfestéses „number one”, az Andrássy úti, minden extrával (táblák, lámpák, külön fényvisszaverő burkolat, biztonsági felfestések) ellátott, 1 kilométeres, kétirányú kerékpársáv, amiről annak elkészültekor a korábbi BKK-vezér Vitézy Dávid a Magyar Nemzetnek elmondta, bekerülési költsége 50 millió forint volt. Ha tehát a 105,9 kilométerből 50 kilométernyi túraút az Andrássy úti magas színvonalon valósul meg felfestett sávként vagy nyommal, új burkolaton, rövid számítás után kijön, hogy a fővárostól a magyar tengerig érő túraút nem kerülhet többe 6,9 milliárdnál – ígéret van rá, hogy amint megvan az építési engedély, azonnal megtudjuk, „mennyi az annyi”. Az útvonalat megismerve mintha az látszana, hogy csak rövidke szakaszokon kell teljesen új utat építeni (Székesfehérvárig az egyes alacsony forgalmú utak kanyarulatait levágó részeket, onnan tovább pedig a 7-es út melletti részen), másfelől pedig hogy a főváros és a Velencei-tó közt festői tájakon halad át majd az út.

Lapunk tudomása szerint a Budapest–Balaton kerékpárút lehetséges kihasználtságával kapcsolatban a kormány nem készíttetett előzetesen semmilyen felmérést, a kormánybiztossal az élen abban reménykednek, hogy amint lesz út, egy csapásra megjelennek rajta a hazai és külföldi turisták. Ehhez persze szükség lenne az Eurovelo 14-es út – Révész Máriusz fejében már szereplő – teljes magyarországi szakaszára az Őrség, valamint a Székelyföld felé kacsintó román határ között.

A fővárosból a magyar tengerhez hét óra alatt lehet majd leérni, átlagosan 15 kilométeres óránkénti sebességgel.