Kék úton a Balaton-felvidéken (3. rész) – Balatonfüredtől a Tagyon-hegyig (turistamagazin.hu)

Egy négynapos vándorlás történetét közölte augusztus végétől kezdődően a Turistamagazin. A cikk írója a Balaton-felvidéki Kéktúra több mint 100 km-es útját járta be. A cikk sorozat első és második részéből korábban már közzétettünk egy-egy részletet, íme egy kis ízelítő a 3. részből.

Fotó: turistamagazin.com/Gulyás Attila

A kék úton, kicsit eltávolodva a Balatontól, történelmi romokkal, geológiai érdekességekkel és változatos növényvilággal vártak a Balaton-felvidék gyalogos turisták által kevésbé ismert részei.

Harmadik túranapomat az északi Balaton-part fővárosának is tartott Füredről indítottam meg. Igyekeztem minél korábban nekivágni a 29 km-es távnak, okulva az előző napok tapasztalatából, bár sok kétségem így sem volt afelől, hogy az időjárás ma sem lesz partner a gyaloglásban. Ezeket a negatív gondolatokat elhessegetve, a reggeli frissességgel indultam utamra a település utcáin, szemrevételezve az előző nap fáradság miatt már hanyagolt, illetve elmaradt látnivalóit.

A balatonfüredi Vöröstemplom

A kék jelzés elhalad a város határában álló Papsokai templomrom mellett is, ami anno a 12. században épült egy római villa alapjaira. A Papsoka helységnév – papfalva, pap birtoka – a tihanyi bencések birtoklására utal. A hajdan volt települést a tihanyi bencés szerzetesek egyházi szolgálói lakták, egyetlen megmaradt mementója a Szent Mihály tiszteletére emelt templom, ami feltehetően – a településsel együtt – a török hódoltság idején pusztult el.

A Papsokai templomrom

A szőlő birodalmától északnyugati irányba kissé eltávolodva változatosabb terepre és növényvilág felé tartottam, ami viszont kevesebb panorámát tartogatott, mint a korábbi napok menetelése. Ezen a vidéken tavasszal több kosbor- és kökörcsinféle is virágzik, de számos más védett növényfaj mellett árvalányhajakat és sztyepprétekre jellemző növényeket is megfigyelhetünk.

A Balaton-felvidék vonulatai közé több helyen szerkezeti mélyedések ékelődnek, amelyek Balatonfüred felől nyugati irányba haladva egyre nagyobbak, összefüggőbbek lesznek. Ezen a szakaszon a kék út triászkori mészkő, dolomit, valamint a márgarögök erősen lekopott kibukkanásain vezet a Pécselyi-medence peremét jelentő 300-400 méter magas Kis-Gallán és Nagy-Gallán. Oldalazva a Róka- és a Hosszú-hegy oldalát is érintettem, de a környék igazán jelentős bérce a Zádor-hegy panorámájával fogadott. Természetesen nem a 340 méteres magasság, inkább az itt álló Zádor-vár romjai teszik jelentőssé ezt a hegyormot, illetve az összképet.

A teljes cikk fotókkal itt található.