Kartonból vágja páncéljait a keszthelyi szamuráj (borsonline.hu)

Már gyerekkoromban is lenyűgöztek a páncélok, órákig tudtam volna bámulni a harci viseleteket, ha a tanárom nem szól rám a múzeumban, hogy menjünk tovább – kezdi nevetve a Borsnak a Balaton északi partjánál élő Ferenc.

Egyszer egy barátjával viccelődtek, miért ne készíthetne ő szamurájpáncélt, aztán hazament és nekiállt.

– Akkor még nem néztem annyira utána, hogyan is készítették ezeket az öltözékeket, a saját fantáziámat használtam. Aztán közel egy évig tanulmányoztam a keleti védőruházatokat, mire újat kezdtem – mondja Ferenc.

A kreatív időtöltésből komoly hobbi lett, olyannyira, hogy a páncélkészítéssel már hosszú távú tervei vannak az egyébként fodrászként dolgozó férfinak.

Egy-egy páncél hetek alatt készül el, rendkívül aprólékos munkáról van szó. A Kozane fűzési technikát alkalmazza: 13 lyukat üt az anyagba, azokon keresztül fűzi össze a páncél kartonpapírból kivágott, pár centis darabjait. A védőviselet végül 300 kis lemezkéből állnak össze.

Fotó: borsonline.hu

– Ahogy ezek egymásra rétegződnek, egy vastag védőfelület jön létre, így állja a kardcsapásokat is a vért. A szamurájok páncéljai nyers bőrből készültek, de a sisakok már akkor is fémből. A 19. századtól, amikor a lőfegyverek Japánban is megjelentek, már a mellvérteket is fémből kovácsolták, de persze nálam kartonpapírból – teszi hozzá nevetve.

Ferenc átlagos írószerboltból szerzi be az alapanyagot, összekötésre pedig cipőfűzőt, utóbbiból 180 méter is kell. Mire egy páncélt összerak, nagyságrendileg 50 ezer forintot költ rá. – Egy kicsit maximalista vagyok, talán azért is tetszik annyira ez a hobbi – nevet fel az alkotó, aki a Bors munkatársainak épp a tizedik páncél készítését mutatja meg. Hozzáteszi: most azért dolgozik – természetesen a fodrászat mellett –, hogy pár év alatt egy kiállításra elegendő anyag összeálljon.