Elnyert támogatások: jó passzban a Balaton térsége

A magyarországi fejlesztési források mintegy 4%-a kerül a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetbe (BKÜ) a 2014-2020 közötti fejlesztési ciklusban, ami egy főre vetítve országos átlag feletti. Az elnyert támogatások már meghaladják a balatoni kormányhatározatban nevesített összeget. Megvalósulási fázisba 670 projekt lépett. A kifizetések 70%-a a parti vagy partközeli településeken realizálódott eddig.

 

Mindezekről Fekete-Páris Judit, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. gazdasági igazgatója számolt be a közelmúltban a Balatoni Szövetség elnökségi ülésén.

Tájékoztatójából kiderült, hogy a 2018. április 11-ig összesített adatok szerint a BKÜ területén az európai uniós források terhére 326 milliárd forint a megítélt támogatás, amiből 224 milliárd forintot ki is fizettek már az operatív programokon keresztül. A pályázatok 45 százalékát a GINOP forrásaira nyújtották be, amiből az is következik, hogy a pályázók túlnyomó többsége vállalkozás.

A 2016-os balatoni kormányhatározat arról szól, hogy 365,4 milliárd forint (ebből 263,7 milliárd uniós és 101,7 milliárd hazai forrás) fordítható balatoni fejlesztésekre a 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban. A BKÜ-t érintő megítélt támogatások már most meghaladták az előirányzott összeget, főleg ha beleszámoljuk azokat a támogatásokat is, amiket a kormányhatározatban nem nevesített célokra nyertek balatoni projektek különböző pályázatokon.

Ami a balatoni keret 101,7 milliárd forintnyi hazai forrás-részét illeti, ennek felhasználása később indult, mint az uniós forrásoké, így a felhasználásáról szóló döntéseknek csak kis hányada született meg eddig.

 

Akadnak eltérések a balatoni stratégiában és a kormányhatározatban

A Balaton-régiónak van egy olyan fejlesztési stratégiája, amit helyi szakemberek bevonásával több év alatt dolgoztak ki, majd fogadtak el. A balatoni kormányhatározat céljai illeszkednek ehhez a stratégiához, de vannak eltérések. Ilyen például, hogy a turizmus fejlesztésére a stratégia 84 milliárd forint forrást irányzott elő, a kormányhatározatban közel 20 milliárd forinttal kisebb összeg jut a célra. Ezen belül a stratégia kiemelten kezeli a balatoni bringakörút felújítását (7 Mrd Ft), míg a kormányhatározat ennek csak egy részelemét (3,4 Mrd Ft) tartalmazza. Különbség van a régió egészségiparának fejlesztésében is, amely célt a stratégia egységesen kezeli, a kormányhatározatban azonban csak részelemekkel, hiányosan tudott megjelenni. Kisebb forráseltérések több témakörben is felmerülnek, pl. az agrárfejlesztések esetén a szőlészet és borászat fejlesztése a stratégiában hangsúlyosabban jelenik meg.

 

A következő körben nagyobb önállóságra tör a Balaton-régió

A következő, vagyis a 2020-27-es fejlesztési ciklusban kiemelt cél lesz a nagyobb önállóság a Balaton térsége számára, ami leginkább azt jelenti, hogy a fejlesztési forrásokat a BKÜ szereplői oszthassák fel. A térségi szintű döntéshozatal gyorsabb és hatékonyabb program- megvalósítást eredményezne. Ennek előnye elsősorban az egymással összefüggő, több helyszínt vagy ágazatot érintő projekt megvalósításának összehangolásában lenne mérhető, ami pedig nélkülözhetetlen akkor, ha a Balaton térségének egységes fejlesztésében gondolkodunk – fogalmazott Fekete-Páris Judit.