Jelentős elbocsátási hullám a szállodaiparban – a Balaton valamelyest kitartott (G7)

Közel 27 százalékkal csökkent a húsz legnagyobb hotelcég alkalmazotti létszáma 2020 februárja és szeptembere között. Az elbocsátási hullám a nyáron sem enyhült, sőt összességében május óta több embertől váltak meg a vállalatok, mint a tavaszi nagy leállás hónapjaiban. Nagy különbségek vannak azonban attól függően, hogy hol vannak a szállodák, a láncoknál nagyon durva leépítés volt, a Balatonnál viszont sokkal kevésbé borultak meg a hotelek.

A húsz legnagyobb hazai hotelcég februárban még hajszál híján 8900 embert foglalkoztatott, májusra azonban ez a szám 8000 alá csökkent, szeptemberben pedig már a 6500-at is alig haladta meg. A közel 2400 fős elbocsátás nagy részét a két legnagyobb lánc, a Danubius, illetve a Hunguest Hotels hozta össze, ezek összesen majdnem 1700 embert küldtek el, többségüket még a nyári hónapokban – áll a G7 gazdasági portál összegzésében.

A tavaszi kényszerű hotelzárak idején ugyanis mindkét cég csoportos létszámleépítést jelentett be, ez pedig nem megy egyik percről a másikra,  már akkor jelezték, hogy elhúzódó folyamat lesz. A leépítés mértéke azonban egyben látva így is elég megdöbbentő: a Danubius az alkalmazottai harmadát, a Hunguest pedig nagyjából a 45 százalékát küldte el.

A több mint 900 fős elbocsátással azonban arányaiban még mindig nem a Hunguest küldte el a legtöbb alkalmazottját. A kizárólag fővárosi szállodákat fenntartó Mellow Mood Hotelsnél ugyanis az adóhatósági adatközlés alapján dolgozó Opten szerint szinte pontosan felével csökkent a létszám február és szeptember között. Igaz, ez náluk “csak” 116 embert jelent. A láncok közül a legkisebb mértékű leépítés az Accor-Pannonia Hotels Zrt-nél volt: a cégnél tízből kilenc alkalmazottat megtartottak.

A vidéki, különösen a Balaton környéki szállodáknál azonban amellett, hogy általában is kedvezőbb képet festenek a foglalkoztatási számok, az elbocsátások ütemezése is másképp alakult. Február és május között ezek a cégek is elküldték a munkaerő nagyjából tizedét, azóta azonban nem volt érdemi csökkentés.

Sőt, a nyáron visszaemelkedett a márciusi szintre a foglalkoztatás. Utóbbi jelenség azonban nem fest feltétlenül pozitív képet a szektorról, hiszen ezek a hotelek szinte kivétel nélkül idényszállodák, amelyek a nyári szezonban mindig jóval több embert foglalkoztatnak, mint az év többi részében. Most csak a járvány sújtotta kora tavaszi szintig emelkedett vissza a foglalkoztatás, és ez arra utal, hogy üzletileg még a nyár sem volt mindenhol erős, illetve ha a nyári vendégszámmal nem is volt gond, a korábban kieső bevételek miatt a költségen valahogy fogni kellett.

A vidéki szállodák között is vannak jelentősebb eltérések. A kifejezetten Balaton-parti településeken tipikus U-t írt le február és nyár vége között a foglalkoztatottak száma, tehát először beszakadt, majd pár hónap szünet után visszakapaszkodott. Hévízen azonban már nem teljesen ez volt a helyzet: a Balatontól alig 10 kilométerre lévő, de jelentős részben külföldi, például orosz turistákra építő fürdőváros három top20-as hoteljében nem volt nyári fellendülés, fokozatosan morzsolódtak le az alkalmazottak.