Januárban kezdődhet érdemi párbeszéd a balatoni ipari kikötőről (Magyar Nemzet)

Tipikus róka fogta csuka helyzet alakult ki a Balatongyörök és Vonyarcvashegy határába tervezett ipari kikötő ügyében. Az ígéretek szerint mára készülnek el erről a vízügy előzetes tervei, a helyiek egy része viszont nem érti, miért kell terveket készíteni egy olyan beruházásról, amelyet ők elutasítanak. Az önkormányzatokkal és a lakossággal való érdemi párbeszéd januárra várható.

Ez a partszakasz jelenleg vadászati terület, ezért nincs nyitva a nagyközönség előtt. Talán ennek is köszönhető, hogy sikerült megőrizni az értékeit: különleges madárvédelmi zónának számít, Natura 2000-es védettségű, a nemzeti park határán helyezkedik el, a nádas is védett – mondta el a Magyar Nemzetnek Bánkiné Király Zsuzsanna, volt önkormányzati képviselő, a tiltakozó civilek egyik aktivistája.

Kifejtette: néhány évvel ezelőtt feltöltöttek már itt egy partszakaszt, madármegfigyelő sétányt akartak létrehozni, de ez nem valósult meg. Ennek köze lehet ahhoz is, hogy rendszeresen járnak ide iszapkotró hajók, amelyekből a part mentén kialakított kazettákba szivattyúzzák a zagyot. Ilyenkor a halak elkerülik az egész környéket, a horgászok nagy bánatára.

Az érintett vízpart és zagytározó ugyanis az állam tulajdona, a helyhatóság az aktivista tudomása szerint legfeljebb abba szólhat bele, hogy használhatják-e a területhez vezető szolgalmi utat. A kotróhajókat és uszályokat ugyanakkor tarthatnák Siófokon, az ott lévő ipari kikötőben is, bár nyilván nagyobb költség onnan átjárni velük az északi partra.

Balatongyörök azonban csak egy lehetséges helyszínként merült fel egy ipari kikötő céljára. A képviselő-testület ugyanakkor úgy döntött, hogy nem támogat semmilyen gigaberuházást a parton.

A kérdés már csak az, mennyire avatkozhat ebbe bele az önkormányzat, hiszen a tómeder állami tulajdon, a zagykazetta pedig ennek a része negyven éve, az uszályok pedig rendszeresen hordják ide az iszapot.

A polgármester szerint lehetne szigorítani a helyi építési szabályokon, de a Balaton-törvény magasabb rendű jogszabály, amely jelenleg engedélyezi a vízparti területek közcélú hasznosítását. A településeknek pedig csak véleményezési joga van. Bíró Róbert szerint most annyit tehetnek, hogy megvárják a vízügy előzetes terveit, mert azt ígérték, hogy ezeket egyeztetik az önkormányzattal és a lakossággal. Bízik abban, hogy ha a helyiek ezt elutasítják, máshol próbálják majd megvalósítani a kikötőt.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság az előtervezésnél tart, ez december 20-án befejeződik – közölte Siklós Gabriella, a szervezet szóvivője. Tizenöt napos határideje van a megrendelőnek – vagyis a főigazgatóságnak –, hogy a terveket elfogadja, ezután kezdődhet a társadalmi egyeztetés. Az önkormányzatokkal és a lakossággal való érdemi párbeszéd tehát januárra várható – írja a Magyar Nemzet.