Itt áll feketén-fehéren: ennyien fulladnak bele évente a Balatonba (hellovidek.hu)

Naponta 300 ezer ember fürdőzik a Balatonban, azonban hazánk legbiztonságosabb vize sem mentes a tragédiáktól, ugyanis minden évben történnek végzetes balesetek a magyar tengernél. A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitánysága megosztotta a HelloVidékkel, hogy mennyi embert kellett kimenteni a vízből idén és az elmúlt években, melyek azok az okok, amelyek tragédiához vezetnek, és melyek azok a tényezők, amelyekre fokozottan figyelni kell a vízi balesetek, vízbefulladások megelőzése érdekében.

Évről-évre egyre több turista érkezik a Balatonhoz: a hazai kiemelt turisztikai térségek közül a magyar tenger és környéke hasít a legjobban, tavaly több mint 6 millió vendégéjszakát töltöttek el a szállóvendégek a régióban.

A Balatonnál jelenleg 138 hatóságilag kijelölt fürdőhely van, melynek elméleti befogadóképessége 124 579 fő, de a tiltott helyek és időpontok kivételével a tó teljes területén meg lehet mártózni. A kijelölt fürdőhelyeken kívül még számos szabadstrand és nyitott partszakasz van, ami hivatalosan nem kijelölt fürdőhely, de rendszeresen és tömegesen használják a Balatonhoz látogatók, nem beszélve a zárt Balaton-parti ingatlanok előtti vízterületről. A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság (BVRK) a már említett 138 kijelölt fürdőhelyen kívül még 120 egyéb fürdési helyet tart számon, melybe a vízparti ingatlanok előtti partszakaszokat nem is említve.

Nagyjából 300 ezer ember fürdőző van a Balatonnál főszezonban, vagyis ennyien lehetnek a vízen, vízben vagy a közvetlen vízparton, tehát ekkora a napi humán terhelése a tónak – árulta el Horváth László r. ezredes, kapitányságvezető a HelloVidéknek, aki hozzátette, hogy a napi fürdőzőszámra nincs egzakt érték, a becsült átlagos fürdőzőszám a vízirendőrség sok éves tapasztalatán és ellenőrzési ismeretein alapul. A fürdőzők eloszlása sem térben, sem időben nem egyenletes: a kijelölt fürdőhelyeken általában nagy a tömeg, hiszen a szolgáltatások is ezeken a területeken összpontosulnak.

Így zajlik az életmentés a Balatonnál
A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság munkatársai az általános rendészeti tevékenység mellett – jogszabályi kötelezettség alapján – vízi életmentést is végrehajtanak a saját vízi járművekkel. Az életmentésen kívül a különféle helyszínre küldések-kivonulások, rendészeti intézkedések száma a több százat eléri.

Idén a balatoni vízirendőrség augusztus 1-ig összesen 93 esetben 204 személyt mentett ki a Balatonból, tavaly ugyanerre az időszakra 137 eset és 274 személy jutott.

A 2019. évi Balaton-átúszáson 9725 fő indult el, a versenyt menet közben 113 fő feladta, így végül 9612 fő érkezett célba. A nap folyamán a BVRK állománya a vízből 19 fő úszót mentett ki, és szállított biztonságos helyre. Bár tavaly kevesebb induló vett részt az eseményen, a 7309 versenyző közül 247-en adták fel menet közben és összesen 39 embert kellett kimenteni a vízből.

Mivel az engedélyezett vízi rendezvényeken a felelős szervező és rendező külön előírások (és esetenként biztonsági tervek) alapján köteles megszervezni a résztvevők és érdeklődők biztonságát, így ezeken a kiemelt rendezvényeken a versenyzők és nézők biztonsági kockázata sokkal kisebb, mint egy zsúfolt nyári napon a Balatonban felügyelet, rendező- vagy kísérő kisgéphajó nélkül fürdőzők esetében – közölte a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság. A nagyobb rendezvényeken az engedélyben meghatározott mentő-, rendező- vagy kísérő kisgéphajók személyzete a biztonságot hivatott szolgálni, ezek mellett általában kevesebb intézkedésre van szükség, mint főszezonban egy átlagos fürdőzési napon a Balaton felületén.

A vízirendőrök személyi biztonsága érdekében eszköztárunk a korábbi években modern önfelfújódó automata mentőeszközökkel, mentőhevederekkel, fejvédő sisakokkal került kiegészítésre, a napi rendészeti feladatainkat modern, úgynevezett „okos-eszközök” támogatják, melyek a helyszíni intézkedéseket gyorsabbá, biztonságosabb teszik, a helyszíni személyazonosítást is megteremtik. E mellett hajópark is folyamatosan modernizálódik, fejlődik – közölte a BVRK. A hatóság a Balaton Fejlesztési Tanács által támogatott és már 2018-ban indított MENTŐÖV projekt egyik fő értelmi szerzője, melynek újításai (figyelmeztető jelzések a parti bejárók mellet és a fürdőhelyeken, a vízmélységre történő figyelmeztetések, a mobil alkalmazások – pld, TAVIHAR – használatára történő presszió stb.) most jelennek meg a fürdőhelyeken.

Ezek a leggyakoribb halálokok
A felszíni vizek évről-évre szedik áldozataikat, de a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője szerint elsősorban még mindig az emberi felelőtlenség a legfontosabb oka a vízi baleseteknek. A haláleseteket a BVRK – mint közterületen bekövetkezett rendkívüli haláleseteket – az általános közigazgatási rendtartás (ÁKR) szabályai szerint vizsgálja.

2019-ben augusztus 1-ig 5 haláleset történt a Balatonban, míg tavaly 6 haláleset történt a tóban. Az idei halálesetek nem kapcsolódtak szabályszegéshez vagy szabálysértéshez, hanem elsősorban öngyilkossági, önkárosítási szándék, időskori alapbetegségek, alkoholfogyasztás és az úszni tudás hiánya vezetett a tragédia kialakulásához.

A tragédiák számának az évenkénti változását több tényező is befolyásolja, de mindenképpen látható összefüggés a Balatonra látogató emberek száma, az itt töltött vendégéjszakák alakulása, valamint a hőséggel terhelt napok aránya között. Amikor a vízirendészet az idegenforgalom növekedését tapasztalja, a vendégsereg növekedésével arányosan mérhető a rendkívüli esetek, balesetek számának alakulása is. A Balatonra évente több millió ember látogat, a forgalomnövekedés miatt az egy időben itt tartózkodók száma meghaladja a legtöbb megyeszékhely lakosságszámát is, ami fokozott részvételt igényel a hatóságtól.

A tragédiák döntő többségében emberi felelőtlenség az elsődleges kiváltó ok, hiszen nagyon sokszor tapasztaljuk, hogy úszni nem tudó, a Balatont nem ismerő emberek csúsznak vagy ugrálnak le vízibicikliről, sporteszközről, vízi járműről, illetve mennek olyan mély vízterületre, ahol már csak a jó úszók lehetnének biztonságban. A virtuskodás, a „túlvállalás” szintén jelentős mértékben tetten érhető: a vízbefúltak között sok az olyan felnőtt férfi, aki felhevült testtel, előhűtés nélkül ugrik be a vízbe – mondta a kapitányságvezető, aki hozzátette, hozzáfűzte, hogy az éjszakai és kikötői fürdőzés is veszélyes. Számos olyan eset vezet tragédiához, ha olyan helyen fürdőznek, ahol nincs kellő vízmélység, ilyenkor pillanatnyi rosszullét vagy egyéb trauma vezethet közvetetten a vízbefulladáshoz. A korábbi évek tapasztalata alapján a vizsgálatok során jelentős szerep jut az alkoholfogyasztásnak, mint kísérőjelenségnek is.

Így fürdőzz biztonságosan
A BVRK állományának jogszabályból fakadó kötelezettsége, hogy ismeretterjesztő tevékenységet végeznek– az országos és helyi tapasztalatok felhasználásával – a hajózással összefüggő, valamint a víziközlekedési szabályok megszegésével elkövetett bűncselekmények és szabálysértések, a víziközlekedési balesetek és vízbefulladások megelőzése érdekében az állami és társadalmi szervezetek, egyesületek bevonásával.

Ezzel kapcsolatban évente több száz helyszínen, közel tízezres nagyságrendben tartanak előadásokat, továbbá olyan többnyelvű kiadványokat készítenek, amelyek a legfontosabb fürdőzési és víziközlekedési szabályokat, valamint a követendő magatartási normákat összegyűjtve tartalmazzák. A BVRK állománya az iskolai szorgalmi időszakban a tanintézményekben tanulók részére, azon túl a nyaralók, táborozók, kirándulók részére is eszközbemutatóval kiegészített ismeretterjesztő előadásokat tart a balesetek megelőzése érdekében.

A fürdőzés szabályait a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet részletesen tartalmazza, amely a hellovidek.hu oldalán is olvasható. Alapszabály az, hogy ott és akkor lehet fürödni, ahol és amikor az nem tilos.