Ilyen a viharjelzés a Balatonnál – interjú Horváth Ákossal (Vitorlázz Itthon)

Április elsejével ismét elindult a viharjelző szolgálat a Balaton körül. A riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat, mint a katasztrófavédelem kiemelt stratégiai partnere a viharjelzésben, a Siófoki Viharjelző Obszervatóriumban mért időjárási adatok alapján adja ki. A jelző rendszer riasztásai az elmúlt években méginkább felértékelődtek, ugyanis egyre gyakoribbak a váratlan időjárási jelenségek a tó körül. A viharjelzéshez kapcsolódó szabályok betartása pedig életeket menthet – mondta el a Vitorlázz Itthonnak az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Obszervatóriumának vezetője, Horváth Ákos.

Konkrétan az egyes villogások azt jelzik, hogy mekkora szélre számíthatunk. Amikor az első fok van kiadva az azt jelzi, hogy erős szélre kell számítani. Körülbelül 40-50 km/h közötti széllökésekre számítunk. Amikor másodfok van kint, akkor 60 km/h feletti, tehát viharos széllökés várható. A helyzet persze bonyolultabb ennél, ugyanis ha azt látjuk, hogy kiadták a másodfokot az lehet egy 60 km/-ás szél, amit egy tőkesúlyos hajóval bőségesen lehet kezelni, de lehet az 120 km/h-ás szél is, ami egy nagy motoros hajónak is nagy kockázatot jelent. Éppen ezért én mindenkinek nagyon ajánlom, hogy kövesse a szöveges időjárásjelentést.

– fogalmazott a Vitorlázz Itthonnak Horváth Ákos. Az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Obszervatóriumának vezetője.

A szakember kifejtette: amikor kiadnak egy jelzést, ahhoz van egy időjárás előrejelzés is, melyben le van írva, hogy zivatart várnak észak-nyugatról, vagy dél-nyugatról akár 80-100 km/h-ás széllökéssel, vagy időnként egy-egy széllökés elérheti a 60 km/h-ás sebességet. Óriási a különbség.

Horváth Ákos szerint egyre többen vannak a Balatonnál, egyre jobban ki vannak szolgáltatva azok, akik vízen vannak. Egyre több a vitorláshajó, sokan jönnek csónakázni, vízibiciklizni. Másrészt az időjárás mindig szolgál meglepetéssel. Aki pár évtizede itt van a Balatonnál, tapasztalhatta, hogy szeszélyesebb az időjárás – mondhatnánk gorombább tud lenni a Balaton a hirtelen viharokkal – tette hozzá.

A harmadik dolog pedig – talán nem szerénytelenség, hogy mondom – az előrejelzések és a viharjelzések pontossága jelentősen változott, reményeink szerint jó irányba az elmúlt évtizedekben. Akkor van kint a jelzés, amikor feltétlenül szükséges. Arra törekszünk, hogy feleslegesen ne villogjanak a lámpák, de természetesen elsődleges cél, hogy vihar előtt időben kint legyen a figyelmeztető jelzés. Nagyon jó együttműködéseink vannak azokkal a szervezetekkel, melyek a biztonságot szolgálják. Mindenek előtt a Balatoni Vízirendészettel, de nagyon korrekt viszonyunk van a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatával is, akikkel mondhatom fél szavakból megértjük egymást.

– mondta el Horváth Ákos. A szakember szerint nagy segítség hogy a rendszer a három medencére osztva működik, hiszen jóval kevesebb ideig kell jelzést fenntartani egy-egy medencében. Egyszerű példát is mondott: egy zivatarnak van egy 10 kilométeres karakterisztikus mérete, tehát egy olyan hatása ami ha a keleti-medence felett van, a keleti-medence keleti felében egy erős-viharos szelet okoz, a középső-medencében ehhez nem kell már másodfokot tartani hanem elegendő egy első fok, adott esetben a nyugati-medencében pedig egyáltalán nem kell jelzést tartani.

Kitért arra is, hogy ahhoz, hogy az időjárást meg tudják mondani akár egy fél napra előre is, ahhoz gyakorlatilag ismerni kell az Atlanti-óceántól az Urálig a légköri viszonyokat. Hogyha napnál hosszabb időre szeretnének időjárásjelentést készíteni, akkor pedig majdnem az Atlanti-óceántól Közép-Ázsiáig kell tudni az időjárási állapotokat.

A teljes interjú a www.vitorlazzitthon.hu oldalon érhető el.