Így változik meg a Balaton a következő évtizedben (HelloVidék)

Alkalmazkodik a klímaváltozás hatásaihoz, növeli a térség népességmegtartó-képességét, fejleszti az egészségipar szerepét, elmozdul a nulla emissziós régió felé, de a szezonalitással is felveszi a harcot a következő években a Balaton térsége. Többek között ezeket a célokat fogalmazza meg a Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja, amely a 2021 és 2027 közötti időszakot öleli fel és most kezdődik a társadalmi egyeztetése. A szakemberek ezzel szeretnének még inkább felkészülni az eseteleges jövőbeni pandémiás helyzetekre a monitoring és a foglalkoztatás eszközeivel, de új elemként felvetődött a „Balaton márka” bevezetésének ötlete is.

A hazai fejlesztéspolitikában, összhangban az Európai Unió (EU) által nyújtott versenyképességi felzárkóztatási célú támogatásokkal 2021-2027 között új fejlesztési időszak nyílik. Erre az időszakra országos szinten fejlesztési tervek készülnek. A területi tervezés meghatározó dokumentuma továbbra is az úgynevezett Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK), amely külön kitér a Balaton térség fejlesztésének országos szintű fontosságára a kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése részeként. Ebben a fő cél a Balaton térségének dinamizálása, fenntartható gazdasági fellendítése, a régió ökológiai rendszerének megőrzésével együtt, hogy a térségben élők és dolgozók számára egész évben biztosítható legyen egy kiemelkedő minőségű élet és munkakörnyezet – írja a hellovidek.hu.

Térségek vizsgálata

A Balaton térségben léteznek olyan, sajátos adottságú területek, mint a kiemelt turisztikai központok és térségeik vagy a vidékies térségek.Ezek jellemzőit és fejlesztési céljait eltérő megközelítéssel vették figyelembe a szakemberek a program tartalmánál. Így az úgynevezett térségi alapú gazdaságszervezés egy módszertant is jelent a gazdaságfejlesztési programok, mint például a kézműves, a kutatás-fejlesztési programok, a mezőgazdasági termelés feldolgozásához vagy épp a helyi termék előállításhoz kapcsolódó programok esetén. Ezeken a szakterületeken szeretnék elősegíteni a vállalkozások információhoz jutását, innovatív fejlődésének ösztönzését, illetve együttműködésük szorgalmazását, a képzési programok fejlesztését, vagy épp a befektetés-ösztönzést.

A vidékies térségekben ezzel szemben leginkább a mezőgazdasági tevékenységek bővítésére, a feldolgozás ösztönzésére, a helyi termékek kialakítására, a kerékpáros és természetjáró turizmus fejlesztésére, a falusi szálláshelyek fejlesztésére, a közösségi együttműködések ösztönzésére, a természetvédelmi programok megvalósítására, valamint a környezetvédelmi célokat szolgáló infrastruktúra fejlesztésére fókuszálnak.

Középpontban a fenntarthatóság és fejlesztés

A víz és infrastruktúra prioritás egyik kiemelt tétele a Balaton új üzemeltetési rendjéhez, 120 centiméterre emelt szabályozási vízszinthez elengedhetetlen fejlesztések végrehajtása. A szakemberek szerint mivel a Balaton vízgazdálkodási, partvédelmi létesítményeit a jelenleginél jelentősen alacsonyabb szabályozási vízszinthez tervezték, ezért a megemelt szabályozási vízszint érdemi környezeti, vízügyi, valamint vagyongazdálkodási kockázatokkal is jár a kétségtelen, elsősorban turisztikai és vízi közlekedési előnyök mellett. A vízügyi infrastruktúra-fejlesztési beavatkozások tekintetében ezért elsődleges fontosságú a mélyfekvésű területek feltöltése, a partfalbiztosítások rendezése, a vízminőség-védelem fejlesztése.

Elkészül a Balaton részletes iszaptérképe és az úgynevezett mederanyag vándorlási modell, illetve kotrási terv. Mindehhez azonban a zagyterek fejlesztésére, rekultivációjára is szükség van, amellett hogy szakmailag indokolt egy ipari kikötő létesítése is. Utóbbival kapcsolatban felmerült, elsősorban a lakossági ellenállás által megtestesített konfliktusok jövőbeli feloldása céljából megfontolandó lehet a szükségesnek ítélt beruházást befogadó település önkormányzatának pénzügyi kompenzációja.

A természetvédelem és klímavédelem tekintetében a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás a kulcsa a Balaton, mint ökológiai rendszer és mint gazdasági potenciál megóvásának. A szakemberek szerint ezt szem előtt tartva kell a tó ökoszisztémáját óvni, hiszen a társadalom, az infrastruktúra és a gazdaság is a Balaton élő rendszerére támaszkodik. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a Balatont nem, mint jól körülhatárolható tavat, hanem mint komplex rendszert, a közvetlen parti, és a közvetett területét is figyelembe véve kell vizsgálni.

A népesség megtartása

A népességmegtartó-képességet erősítő komplex programcsomag egyik fontos eleme a lakhatás, otthonteremtés különböző formáinak támogatása, amit a Balaton környéki ingatlanárak elsősorban parti településeken tapasztalható sokszor aránytalan emelkedése indokol, amely a helyi lakosok, fiatalok otthonhoz jutási esélyeit gyengíti. Elindul egy bérlakás program, új építési telkek kialakításának támogatása, valamint az Felhagyott ingatlanok, telkek, házak kedvezményes értékesítése.

A stratégia fontos eleme, hogy a térségi identitás erősítésének egyik közoktatásban releváns eszköze lehet egy „Balaton tantárgy” bevezetése. Javasolják, hogy a balatoni munkaerő-utánpótlás megtartása, valamint potenciális új munkavállalók térségbe vonzása érdekében a régió meghatározó gazdasági ágazatainak (például turizmus), valamint az önkormányzati szféra szereplőinek kidolgozott, a gazdasági konjunktúra ciklikus ingadozásának negatív hatásait is kivédő életpálya-modelleket kínáljanak bizonyos munkakörökben.

Vállalkozások segítése

A gazdaságfejlesztés stratégiai jelmondata az „innovatív Balaton”, ahol tartós strukturális kihívást jelent a turizmusorientált gazdasági szerkezet, amely a térség munkaerőpiaci viszonyait is meghatározza. Mindmáig jelentős a turisztikai főszezonban tapasztalható foglalkoztatási csúcs és a téli hónapokban rögzíthető mélypont közötti különbség. Elkezdődik a helyi, térségi tudásbázisokhoz és adottságokhoz kapcsolódó, innováció orientált üzleti infrastruktúra-fejlesztés; a kézműves és kreatív ipar fejlesztése; valamint a vállalkozások fejlesztése. A Balaton térségében olyan vállalkozásfejlesztési program kialakítása a cél, amely hozzájárul ahhoz, hogy: a térség vállalkozásai sikeresen tudjanak önálló termékekkel megjelenni a piacokon; segítse a vállalkozások körforgásos gazdaságra való áttérését; segítse, hogy a vállalkozások nagyobb volumenben legyenek képesek egy adott termelési láncban szereplővé válni; segítse, támogassa az új vállalkozások megkapaszkodását.

Turizmusfejlesztés

A jövő balatoni turisztikai attrakciófejlesztései az autentikus, helyi, térségi kultúrán, hagyományokon, környezeti értékeken nyugvó turisztikai vonzerőkínálat kialakítását szolgálják. Emellett elsősorban a kerékpáros turizmusra, a geo- és ökoturizmusra, a gyógy- és wellness turizmusra, a horgászturizmusra, a strandok fejlesztésére, valamint a vitorlázásra és vízi sportokra helyezik a hangsúlyt. A jövőben kiemelt feladatként kezelnék a fesztivál regisztrációt, a minősítések ösztönzését, és megteremteni egy önálló Balaton Régiós minőségbiztosított rendezvényregisztrációt. A szálláshelyfejlesztések jövőbeni alapelve az lesz, hogy új kapacitások csak korlátozottan, turisztikai vagy egyéb barnamezőkön hozhatók létre, a parti sáv, a természeti, természetközeli és zöldterületek védelmét pedig biztosítani kell.

Balatoni terméket az asztalra

Különösen az elmúlt másfél-két évtizedben nőtt meg a jó minőségű kis- és őstermelői termékek iránti kereslet, egyrészt a helyi lakosok, másrészt a turisták és a turizmusban érdekelt vállalkozások (elsősorban éttermek) részéről. A balatoni borvidékek emblematikusak, önmagukban is turisztikai vonzerő-értékkel bírnak. Ugyanakkor az ágazat sok szempontból igen érzékeny: a mezőgazdasági termelés, ezen belül az egész régió számára fontos szőlészet-borászat és a gyümölcstermesztés súlyosan kitett a klímaváltozás hatásainak, az idegenforgalom által megtestesített keresletre építő borászok és helyi termék előállítók pedig megszenvedik a turizmus 2020. évi visszaesését a vendéglők, szállodák, helyi piacok forgalmának csökkenése miatt.