A hőérzet alapvetően határozza meg, hogy milyen szabadidős tevékenységet tudunk vagy szeretnénk csinálni, vagy hova megyünk nyaralni, pihenni. Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzésében három szabadidős tevékenységet (erdei túra, városnézés, vízparti pihenés) vizsgáltak meg a hőérzettel és a klímaváltozással összefüggésben a márciustól novemberig tartó időszakra Magyarországon, ami a belföldi és külföldi turistáknak is meghatározó lehet.
A felmelegedés miatt már most is kisebb eltolódásokat láthatunk (pl. nyáron egyre kevésbé kellemes Budapesten), azonban ez a kibocsátás-csökkentési forgatókönyvek függvényében jelentősen megváltozhat a jövőben. Ha arra törekszünk, hogy betartsuk a Párizsi Megállapodásban foglalt klímacélokat, akkor nekünk és a turizmus szektornak csak kissé kell másként terveznünk. Amennyiben viszont a jelenlegi ütemben folytatódnak a kibocsátások, a nyár kis túlzással egy nagy szobafogsággá fog válni a társadalom többségének, a városnézés elviselhetetlenné és lehetetlenné válik, de még a vízparti turizmus is csak néhány napon lesz kellemes – áll a masfelfok.hu oldalon megjelent elemzésben.
A globális felmelegedés különbözőképpen változtatja meg az egyes hónapok átlaghőmérsékletét, illetve egyéb meteorológiai viszonyait is. Például az elmúlt 50 év alatt tavasszal leginkább az április melegedett, míg nyáron főleg június és augusztus második fele, végül ősszel szeptember első fele és november. Mindez jelentősen módosíthatja azt, hogy milyen kinti programmal töltjük a szabadnapunkat. Jelen tanulmányunkban egy komplex hőérzet index alapján meghatároztuk a kellemes, a kicsit hűvös és kicsit meleg, a kifejezetten nem ideális kategóriákat három különböző célturizmusra aszerint, hogy az erdőt, a várost vagy a vízpartot célozzuk. A hőérzetről azt kell tudni, hogy nemcsak a hőmérséklet határozza meg, hanem emellett a légkör nedvességtartalma, a direkt napsugárzás és a szél is. Az előbbiek növelik, míg a légmozgás csökkenti a hőérzetet.
Az erdei turizmushoz az intenzív mozgás miatt alacsonyabb hőérzet az ideális, míg a városi sétához már egyáltalán nem ideális a 28 °C feletti tartomány. Ugyanakkor a vízparti turizmus szempontjából nem tekinthetjük kellemesnek, ha 25 °C alatti a hőérzetünk. Ezek részben mesterségesen megalkotott kategóriák, mert természetesen találhatunk téli erdei túrázókat (a telet itt nem is vizsgáltuk), és olyanokat is, akiket egy harmadfokú hőségriasztás sem tántorít el a tervezett városnézéstől, de a társadalom többsége a hőérzethez fogja igazítani szabadidős tevékenységét.
Tekintsük át először is, hogy melyik hónapban melyik turisztikai cél a legmegfelelőbb a legutóbbi 20 év átlagos időjárási viszonyai szerint. Márciusban az erdőben érdemes kirándulni, illetve az ország nagyjából felén áprilisban és október-novemberben is (novemberben északon ez 3 napnál kevesebb). Májusban legtöbbször városlátogatást érdemes tervezni az ország nagyobb területén, de szeptemberben északon, áprilisban és októberben délen is ez a legtöbb napon a megfelelő cél. Számításaik szerint a vízparti környezet egyértelműen a három nyári hónapban a legkellemesebb, habár kisebb mértékben már májusban és az ország felén még szeptemberben is (az elemzés során nem vették figyelembe, hogy az ország területén hol található valóban vízpart vagy erdő).
Ezután nézzük meg, hogy az ország három turisztikailag fontos részén a március és november közötti időszak hány napon (mekkora gyakorisággal) kellemes! Az erdei turizmust a Bükkre, a városit Budapestre, illetve a vízpartit a balatoni Keszthelyre vizsgálták. Budapesten áprilisban a napok harmadán tekinthető kellemesnek a városi séta, és ettől csak kissé van lemaradva október, május vagy szeptember.
Nyárra ez drasztikusan lecsökken: júniusban már csak átlagosan három napon kellemes a városlátogatás, míg a többi hónapban ez inkább csak két nap. Ha jobban tudunk alkalmazkodni, azaz a kicsit meleg vagy kicsit hűvös kategóriákat is figyelembe vesszük, akkor május és szeptember lehet az ideális hónap.
A magasabban fekvő, éppen ezért hűvösebb Bükkben leginkább szeptemberben és májusban túrázhatunk a legtöbb napon kellemesnek számító hőérzet mellett, majd ezután következik a napok harmadán kellemes június. Márciusban és novemberben viszont már túl hideg van az erdei túrázáshoz. A vízparti turizmust Keszthely mellett mindhárom nyári hónapban 10-11 napon is kellemes hőérzettel élvezhetjük, de ha nem zavar minket a kissé meleg, akkor július lehet a nyerő, míg a kevésbé fázósak még akár szeptemberben is strandolhatnak.
A pesszimista forgatókönyv szerint, ahogy telnek az évtizedek, a nyári hónapok egyre inkább kissé meleggé vagy akár túl meleggé is válnak a jövőben még a vízparti turizmushoz is. Olyannyira, hogy júliusban vagy augusztusban csupán 5-6 napon lesz majd kellemes a fürdőzés a Balatonnál a század végére, ami a fele a jelenlegi gyakoriságnak. Emiatt május és szeptember lesz átlagosan a legkedvezőbb hónap a kellemes fürdőzéshez, illetve már áprilisban is megjelennek majd a júliusival azonos gyakorisággal a kellemes napok. Ezzel szemben a zöld jövőben a jelenlegi gyakorisági arányokhoz képest csak kisebb mértékű változásra számíthatunk, mellyel a nyári maximumok is megmaradhatnak.
Végül vizsgáljuk az áprilist, a szeptembert és a novembert a teljes országra! Áprilisban a pesszimista forgatókönyv szerint az erdei turizmus megszűnik a legnagyobb arányban kellemes időtöltésként a század végére, és a városi turizmus lesz a század közepétől a leginkább kellemesnek tekinthető úti cél, de délen akár a vízparti is lehet a legdominánsabb. A zöld jövő szerint kis területen ugyan, de még megmaradhat áprilisban is az erdei turizmus is a város mellett.
Szeptemberben a városi helyett a vízparti lehet a legdominánsabb kategória a pesszimista forgatókönyv szerint. Így tehát májustól egészen szeptemberig a vízi turizmus lehet a legmegfelelőbb pihenési cél, de ezen belül
a nagyfokú melegedés miatt július az ország déli részén már lényegében semmilyen turisztikai célra nem lesz már kellemesnek tekinthető. Ezzel szemben az optimista forgatókönyv szerint szeptember megmaradhat városlátogatásra leginkább alkalmasnak, de még akár a vízparti környezet is elképzelhető kellemes időtöltésként.
Novemberben az ország északi fele jelenleg egyik turisztikai célra sem igazán alkalmas, amely a kibocsátások növekedésével jelentősen megváltozhat kedvező irányba, mivel az ország egészén a század közepétől jelentős erdei turizmus indulhat. Ezt, és a korábban említett néhány kedvező hatást leszámítva a nagyobb felmelegedés lényegében a nyári városi turizmus ellehetetlenülését vetíti előre,
valamint a többi hónapban szükséges a turisztikai szektor átalakításán gondolkodni, ami jelentősebb alkalmazkodási költségeket ró a szereplőkre, melyet minden ágazatra kiterjedő azonnali globális kibocsátáscsökkentéssel tudnánk csak elkerülni.