Így hat a hőség a Berekben (sonline.hu)

Az elmúlt évben több helyen is vízmegtartásra irányuló műtárgyakat létesítettek; a Széchenyi 2020 Program keretében 460 millió forintból, Somogy megyében Ordacsehinél és Balatonfenyvesnél is komoly beruházások zajlottak a Nagyberek vizének megtartására a Somogy I. és a Somogy II. programok keretében. A beruházásoknak köszönhetően a rendkívül száraz nyarakon is akad elegendő víz a stratégiai jelentőségű területeken. 

Nincs vészhelyzet, természetes, hogy a kánikulában apad a vízszint – mondta a sonline.hu-nak Rozner György, a nemzeti park Kisbalaton-Nagyberek tájegység természetvédelmi őre, szakmai vezetője.

Már másfél hónapja sem lehetett bizonyos helyeken halászni, alacsony a tavak vízszintje, de ez egy természetes folyamat, ami a vizes élőhelyek megújulásához is hozzájárul. 2002-ben volt hasonló apadás, azóta stabil a vízszint. Ez az állapot azt eredményezte, hogy túlnőttek a halak a Nagyberek tavaiban, a madaraknak így már nem jelentenek táplálékot, azonban az erőforrásként szolgáló kishalakat elfogyasztják. A lápi pócnak, magoknak, hajtásoknak elegendő egy kis sár is, hogy fennmaradjanak

– tájékoztatott a szakmai vezető.

A fácán, a nyúl azonban lédús takarmányt igényelnek – mondta Bende Zsolt, a nemzeti park hivatásos vadásza. A vadgazdálkodók feladata ilyenkor a dagonyák, itatók vízzel feltöltése. A Berek csatornái kiürültek, a mélyebb lápokban van még víz, de napról napra apadnak – tette hozzá a vadász, aki szerint a nagyvadfajok kicsit más helyzetben vannak.  Az őz száraz környezetben veszít a súlyából, lesoványodik, a szarvasok és a vaddisznók elvándorolnak a vízhez, ahol így feldúsul az állomány – mondta Bende Zsolt. Kiemelte: látványnak nem utolsó a vadak gyülekezése. A szarvasfélék a hőség miatt inkább éjszaka járnak – mondta a hivatásos vadász.