Ifjabb Figula Mihály: a bor műalkotás, a borászat művészet (veol.hu)

Ha boldogulni akar a magyar borászat a világban, akkor csak felsőkategóriás termékekkel lesz erre képes, érvelt pincészetük mellett a balatonfüredi ifjabb Figula Mihály. Franciaország példájára örülne annak, ha valaki örököl egy – két hektár szőlőt a Balatonnál, a művelés megérje neki, és örökre rendben legyen az élete. A fiatal szakembert nemrég a Kárpát-medencei kollégái a Borászok Borászának választották Budapesten, a New York palotában – írja a veol.hu.

– Váratlanul ért a megtisztelő hír, számomra a borászok borásza az édesapám, idősebb Figula Mihály, aki 2008-ban sajnos meghalt, szögezi le a fiatal borász, aki családjával, illetve kollégáival együtt, összesen tizenheten dolgoznak a pincészetnél, és főként olaszrizlinget készítenek. Felidézi, amikor a családi tragédia után édesanyja megkérdezte, a folytatás, vagy a borászat értékesítése legyen-e a további útjuk, Mihály nem értette a kérdést, természetesnek tekintette a folytatást.

Erre az előzmények is kötelezték: szüleik 1993-ban, a kárpótláskor visszakapott egyetlen hektáron, bérelt pincében készítették az első bort.
– Eleinte kőkemény éveink voltak, sok szenvedéssel – emlékezik. Úgy fogalmaz, a szüleik által kijelölt úttól nem térnek el, amelyet visszaigazolt a piac is. Állítja, nem ördögtől való, amit ők végeznek. A világ bortermelő vidékein ez természetes, amelyek hasonló adottságokkal rendelkeznek, mint a Balatonfüred-Csopaki Borvidék, amit Mihály a világ legjobb borvidékének tart. Ők „csak” alkalmazkodnak a természethez, a talaj összetételéhez, amely dűlőnként, illetve parcellánként is változhat, és a borokat eszerint készítik. Ez nagyon aprólékos, nehéz munka, szőlészeti, borászati és piaci téren egyaránt, kockázattal jár, az időjárástól olykor pofonokat kapnak, de az igényes borfogyasztó csak erre nyitott. Így náluk minden egyes terület gyümölcse önállóan kerül be a pincébe, boraiknál a különbségeket mutatják meg. Izgalmas munka, amikor például hatféle dűlőből hatféle olaszrizlinget készítenek.

Kizárólag felsőkategóriás termékekkel lehet boldogulni

– Átlagos munkára nem vagyunk hajlandóak, minden apróságnak óriási a jelentősége. A kitűnő borok mellett a makulátlanul tiszta pohár, a tökéletes csomagolás, és a palackon hibátlanul álló címke szintén alapvető. Soha nem vágtuk a fejszénket nagy beruházásokba, a jelenlegi 30 hektár fölé nem megyünk, mert a minőséget a jelenlegi méretekkel lehet megőrizni – vallja. Náluk nem volt hitel, eladósodás, nem készítenek trendi bort, az alkotói szabadságot nem adják fel. Úgy fogalmaz, a borászat művészet, a bor műalkotás, nem véletlenül tartozik már régóta családi barátaik közé sok művész. Madarassy István Kossuth-díjas ötvös-, és szobrászművész kőtalpon álló bronzszoborba öntötte barátját, a különleges ajándékot a pincészetben helyezték el. Mihály maximalista, ahogy kollégái, illetve az egész család is. Úgy érvel, hogy a hazai termőterület alig 60 ezer hektár, így, ha a magyar borászat boldogulni akar a világban, kizárólag felsőkategóriás termékekkel lesz erre képes, amelyre komoly kereslet mutatkozik. Ezt jelzi, a Figula borokat a legelegánsabb hazai és európai szállodákban, éttermekben kínálják. Mihály szerint a minőségi gasztronómia, amelynek szerves része a kitűnő bor, nagy idegenforgalmi vonzerő, amely jellemző Balatonfüreden. Ebben elkötelezett a polgármester, és a város vezetése is.

Fontos a borkultúra

Mihály úgy látja, egyre több fiatal elkötelezett a minőségi borfogyasztás mellett, amely mindig is beleszövődött a kultúránkba, minden ajtót kinyit, alapvető egy ország nemzetközi elismertségéhez. A 2000 éves borkultúránk egy üzleti beszélgetést is előre tud lendíteni. A borász üdvözölte, hogy Veszprém és térsége elnyerte Európa kulturális fővárosa címet 2023-ban, amelynek a borkultúra egyik fontos része. Ez újabb lehetőségeket kínálhat az ágazatnak, amely szerinte lehetne a mezőgazdaság ékköve. A lehetőségek adottak, de szükség lenne kormányzati jogszabályi változtatásokra, hogy itthon is érdemes legyen művelni az ültetvényt és egy életre rendben legyen annak a sorsa, aki örököl egy-két hektár szőlőt, ahogy ez jellemző Franciaországban. A borász úgy véli, minél több elhanyagolt szőlő lesz a Balatonnál, annál kisebb az esély a művelésre. A borászat a Balatonnál nem csak megélhetés, de a kulturált táj része is, az ültetvények, zöldfelületek vonzzák a turistákat.

-Mi megpróbálunk minél jobb borokat készíteni, és megmutatni a világban, hogy ez a terület erre alkalmas, és ezzel bátorítjuk a többieket is, hogy senki ne adja fel! Célunk, a még magasabb színvonal, és úgy nevelni a gyerekeinket, hogy a borászatot saját elhatározásból, ahogy mi is, folytassák. Nekem Csopaknál már honvágyam van, vallom, a közösségeket ott kell megteremteni, ahol születtünk – összegzi a borász, majd a rá jellemző szerénységgel mutatja az elismerést: tavaly Londonban a Decanteren, a világ legrangosabb borversenyén 17 ezer mintából választották ki a borukat a világ legismertebb szakemberei. A vakkóstolás után Köves nevű parcella szelektált boruknak platina minősítést adtak. Erre magyar boroknál még nem volt példa.