Hölgyek és urak, akik felelevenítették a reformkort Balatonfüreden (veol.hu)

Meg kell mutatni mindenkinek Balatonfüred különleges világát, amelynek talán legpatinásabb időszaka a reform­kor volt – így érvelt Schindele Györgyné, Emília a Reformkori Hagyományőrzők Társasága mellett, melyet tizenöt évvel ezelőtt alapított és azóta is vezet.

Emília férjével a Romantikus Reformkor Fesztiválon (Fotó: balatonfured.hu)
 

A korhű viseletbe öltözött hölgyek és urak ma már hozzátartoznak a város képéhez, meghatározóak az idegenforgalomban, rendkívül népszerűek a hazai és külföldi vendégek körében, illetve a különféle rendezvényeken.

– Mintha a város híres szülötte, Mozart és kortársai léptek volna a térre, és először úgy gondoltuk, egy filmforgatásba csöppentünk, mindenütt gyönyörű viseletbe öltözött, kecses mozgású hölgyeket és fess urakat láttunk. De nem így történt, nemsokára megtudtuk, hogy a város kulturális programjának része volt a híres klasszikus zeneszerző korhű életre keltése. Ez Salzburgban történt, amikor a férjemmel kávéztunk egyszer, úgy húsz évvel ezelőtt – idézte fel ausztriai élményeit Schindele Györgyné az elegáns füredi kávézó teraszán.

– Aztán eltelt néhány év, amikor itthon hallgattam kedvenc zeneszerzőmet, Mozartot, és azonnal jött az ötlet: itt van a mi gyönyörű városunk, Balatonfüred, a sokat emlegetett reformkori értékeivel! Miért ne elevenítenénk fel mi is a Füred életében meghatározó, 1825 és 1848 közötti időszakot, Széchenyi István, Kisfaludy Sándor, Blaha Lujza, Jókai Mór világát, akik sorra jöttek élni, alkotni, pihenni ide? Elhatározásomban fontos szerepet játszott, hogy a hagyomány ápolásának, különös tekintettel a reformkorra, mindig elkötelezettje voltam – fűzte hozzá Emília.

Az ötletből aztán nemsokára valóság lett. Emília és férje, György először barátaikat „fertőzte” meg az ötlettel, miután Emília tizenöt évvel ezelőtt megalapította a Reformkori Hagyományőrzők Társaságát. Először mindössze nyolcan öltötték magukra a reformkori öltözeteket, aztán egyre többen csatlakoztak hozzájuk, nagyon hamar népszerűek lettek. Kezdetben egy színházi ruhatárból jutottak hozzá a reformkori viseletekhez, aztán nekiláttak a varrásnak. A korabeli szabásminták alapján mindenki saját maga készítette el a ruháját, közben nagyon sokat olvastak, tanultak a reformkorról, hogy még tökéletesebb legyen a kor megidézése.

 

Kossuth-díjas kosztümtervező is segített

Emília aztán meghívta Wieber Mariannt, a Kossuth-díjas kosztümtervezőt Balatonfüredre, aki elismeréssel beszélt a munkáikról. Sok segítséget adott nekik, és újabb praktikákba avatta be őket, hogy még tökéletesebbek legyenek a viseletek. A ruhákat továbbra is maguk készítették, de közben már nagyon sokat segítettek a hagyományőrzőknek a varrónők is.

Arra mindig nagyon ügyeltek, hogy a ruhák anyaga és minden ki­egészítő megszólalásig reformkori legyen.
– Mindeközben felfigyelt ránk Balatonfüred, illetve a város vezetése, és nagyon megtetszett nekik a reformkort idéző megjelenésünk – jegyezte meg Emília. A társaság ezután sorra kapta a felkéréseket különféle alkalmakra és rendezvényekre, így évek óta hozzátartoznak sok más mellett a március 15-i ünnepségekhez, az Anna-bálokhoz, a Jókai-napokhoz. Aztán a társaság tagjai egyszer csak azt vették észre, hogy külföldről is egyre több helyre hívják őket, jártak már egyebek mellett Szlovákiában, Lengyelországban, Erdélyben különféle hagyományőrző rendezvényeken, ahol büszkén mutatták be Balatonfüred életének egyik kiemelkedő időszakát.

 

Megtanultak zenélni, táncolni is

Több mindennel foglalkoznak, már színdarabot is előadnak, megtanultak zenélni, táncolni, például a palotást, amellyel a reformkori napokon, a Vitorlás téren nyűgözték le a közönséget nemrég. A tánchoz külön bézs színű ruha és hozzáillő lábbeli is készült, a hölgyeknek és az uraknak egyaránt. Más alkalmakkor a színek dominálnak a ruhákon, egyebek mellett a kék, a bíbor, a sárga és az arany. Ma már a társaság számára Hampel Katalin, a híres divattervező szalonja készíti az öltözeteket. Például a férfiaknál a mentét bársonyból varrják, a dolmányt finom posztóból, a csizmát bőrből szabják. A földig érő, gyakran abroncsos női viseleteknél a fűző karcsúsít, a ruhát selyem, csipke díszíti, elengedhetetlen a kesztyű, az apró szütyő és a legyező, a kontyokba fésült vagy a feltűzött frizurákba gyakran tűznek virágot, gyöngyöket.

A balatonfüredi társaság ma 40 tagból áll, és egyre több fiatal érdeklődik náluk, illetve bekerül hozzájuk.
Ennek nagyon örülnek, mert fontosnak tartják, hogy a fiatalok is tiszteljék a hagyományokat, elődeik kultúráját, ugyanis aki tagja a társaságnak, nemcsak öltözetével képvisel egy történelmi korszakot, hanem megismeri a kor neves személyiségeit, történelmét, kultúráját és a szokásait is. Emília szerint a reformkori hagyományőrzők látványa tökéletesen illik Balatonfüredhez, egybeforrt azzal. Számára a legvonzóbb az, hogy a társaság kivételes kultúrát, eleganciát, szellemi értékrendet képvisel.

A teljes cikk itt olvasható.