Hogyan kerülhetők el a vízibiciklis tragédiák? (kepmas.hu)

Minden nyáron történik néhány vízibiciklis tragédia a hazai vizeken. Úszni nem tudás, hínár, pánik, alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltság – az ok sokféle, de egy dolog biztos: ezek a balesetek elkerülhetők lennének. Sok a kérdés: a fájdalom, a gyász, a tehetetlenség kérdései. Jönnek kéretlenül, és nem hagynak nyugodni. De vannak másféle kérdések is. Ezek talán kevésbé érzelmesek, de nagyon fontosak. Miért hagyjuk, hogy ez megtörténjen? Mi kell ahhoz, hogy egy vidám, önfeledt óra a vízibiciklin ne torkolljon halálos balesetbe?

Gergő és nővére, Noémi vízibiciklit béreltek Balatonaligán. Már a mély víznél jártak, amikor a kamasz srác beugrott a vízbe. Nem számított rá, hogy hínáros a víz, és az ijedségtől pánikba esett, sokkot kapott. Testvére próbálta megmenteni, de nem sikerült. Gergőt órákig keresték a vízimentők és a vízirendőrök, de csak éjszaka találták meg a holttestét. Tizenöt éves volt. Csupa lehetőség. Csupa élet. A jövő maga, amely néhány perc alatt alámerült a Balaton kékeszöld, átláthatatlan vízébe. Gergő tudott úszni. Vele volt idősebb testvére, aki segítségért indult, amikor látta, hogy nagy a baj. És ez mégis kevésnek bizonyult.

A mai jogszabályok szerint a vízibiciklizés ugyanolyan, mint amikor két ember labdázik a vízben, vagy vízipisztollyal fröcsköli egymást, esetleg ringatózik egy gumimatracon. Fürdőzésnek számít, semmi többnek, annak ellenére, hogy a vízibiciklivel jó messzire el lehet jutni a parttól, túl minden bóján. Jól van ez így? Aligha.

Mondhatjuk, hogy minek bérel vízibiciklit az, aki nem tud, vagy nem eléggé tud úszni. Ezzel az érvvel csak az a bökkenő, hogy sokan túl magabiztosak ezen a téren, ráadásul egy uszoda feszített víztükre és a hullámzó, hínáros élő víz között óriási a különbség.

A Magyar Úszószövetség felmérése szerint a 18 éven felülieknek csak 20 százaléka úszik jól, a 10 év körüli gyerekeknek pedig a 35 százaléka képes 25 métert egyhuzamban leúszni. Ez riasztóan rossz adat…

A kölcsönzők többsége ezt a kérdést rövidre zárja: aki vízibiciklit bérel, alá kell írnia egy nyilatkozatot arról, hogy ő tud úszni. Az, hogy valójában így van-e, már egy más kérdés. Jól van ez így? Aligha.

Gergő esete sajnos nem egyedi. Minden nyáron hallunk tragikusan végződött vízibiciklizésről – sok esetben sajnos ittasság vagy kábítószer-használat miatt is. Pár éve egy férfi és egy gyerek halála borzolta fel a kedélyeket: az úszni nem tudó apa fuldokló fiát próbálta menteni a mély vízből. Két évvel ezelőtt két huszonéves srác holttestét találták meg Siófokon. A parttól mintegy 250 méterre vízibicikliztek, és déli part ide vagy oda, a víz két méter mély volt. Egyetlen halál is túl sok, mert értelmetlen, és mert elkerülhető lett volna. Jól van ez így? Aligha.

Ezek az emberek, gyerekek és felnőttek talán ma is köztünk lennének, ha kötelező lenne valamilyen védőeszköz a vízibicikliken. Az olasz tengerpartokon két mentőgyűrű is kötelező felszerelés. Nálunk miért nem?

A szülők nem nyugodtak bele a történtekbe, azt szeretnék, ha legalább másokra kevesebb veszély leselkedne a jövőben. Leveleikkel illetékes szervezetek, döntéshozók figyelmét hívták fel a vízibiciklik használatának szabályozatlanságára.

„Gergő szüleivel egyetértésben arra jutottunk, el kell érnünk, hogy kötelező felszerelés legyen a mentőgyűrű, minimum öt méter hosszú felúszó kötéllel” – mondta el portálunknak Bagyó Sándor, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnöke, hozzátéve: az ügy a Balatoni Fejlesztési Tanács Közbiztonsági Tanácsadó Testülete elé került. A szakszolgálat és a vízirendőrség vezetősége kialakított egy közös szakmai álláspontot: a cél az, hogy a fogyasztóvédelmi rendelet vonatkozó része módosuljon a nyári szezonkezdetig. „A felterjesztést a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság is továbbította, jelenleg a döntéshozókra várunk” – fogalmazott.

Az eredeti cikk itt található.