Hogyan kaphatott engedélyt egy gigaépítkezés a siófoki obszervatórium mellett? (Javított!)

Nehezen érthető, hogyan kaphatott manapság, pontosabban a múlt héten építési engedélyt a balatoni viharjelzésekért felelős siófoki obszervatórium mellett egy ötszintes társasház megépítése. A hirbalaton.hu ennek járt utána, annál is inkább mert a fellebbezési határidő jövő héten lejár. Annyi bizonyos, a beruházó megtett mindent, hogy megfeleljen a feltételeknek, a telektulajdonos pedig adakozónak is bizonyult.

 

Több szakértő, illetve tudós véleménye egybehangzó: ha az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) siófoki obszervatóriuma mellé tervezett ötszintes társasház megépül, az torzítja a meteorológiai méréseket. Mivel ezek alapján működik a balatoni viharjelzés, az építkezés emberéleteket veszélyeztethet, és hibás döntésekhez vezethet. A klímaváltozás mérése, és a szélsőségessé váló időjárás miatt különösen felértékelődött a siófoki obszervatórium munkája. Főként mert a Balaton és a Közép-Dunántúl egyetlen olyan mérési helye, amelyet még nem építettek be, vagy nem kellett áthelyezni.

Az obszervatóriumok stratégiai fontossága nem lehet kérdéses. Egy tavaly július elején életbe lépett kormányrendelet leszögezi:

“a meteorológiai obszervatórium magaslégköri szondával, időjárási radarral vagy szélradarral rendelkező létesítményének 60 méter sugarú környezetében új építmény nem helyezhető el.”

Siófokon kevesebb, mint 13 méter lenne a távolság, de korábban szerzett építési jogról van szó.

 

Vitatott helyzet

Az obszervatórium melletti keskeny, mindössze 20 méter széles, 60 méter hosszú vízparti telek (Siófok, Vitorlás utca 15/b.), egy hajdan volt strand, 2004-ben magántulajdonba került. Valamiért olyan besorolást kaphatott, hogy építkezni is lehet rajta. Közel egy évtizeddel később ezzel a jogával élni is kívánt a tulaj, amit az önkormányzat változtatási tilalommal akadályozott meg egy ideig, és pereskedés is követett.

Aztán jött a Molnárbeton Kft., amely a tulajdonában álló Azúr Szórakoztatóközpont Kft. nevében újabb, a korábbinál sokkal nagyobb szabású tervekkel állt elő: a keskeny telekre ötszintes, nyolclakásos társasházat szeretne építeni parkolóhelyekkel. A korábbi telektulajdonos nevén maradó ingatlanról közben kivágták az engedély kiadását korábban elakasztó két védett fát, majd a tervet addig módosítgatták, ameddig minden hatóság eljárási szabályainak, feltételeinek megfelelt. A beruházó egy 2014-es szakértői nyilatkozattal is rendelkezik, miszerint egy új építmény egyáltalán nem zavarná az obszervatórium méréseit – derül ki egy pár napja internetre felkerült cikkből, melyben a beruházó cég vezetője nyilatkozik.

 

Adomány az államnak

A telek tulajdonosa 2020. május 5-én az államnak ajándékozta a picinyke terület hatodát is, hogy megkaphassa az építési engedélyt. A helyi védettséget élvező obszervatóriumnak ugyanis része egy úgynevezett vitorlafal, amelynek karbantartását, illetve jogi helyzetét úgy lehetett a leggyorsabban rendezni, hogy a telektulajdonos 77 négyzetméternyit átadott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek. Az átadott telek értékét – a hirbalaton.hu információi szerint – 12 millió forintban határozták meg. (A mindkét fél által elfogadott becsült értéket alapul véve, a mintegy 1200 négyzetméteres telek értéke nincs 200 millió forint.)

 

Mit tettek az elmúlt években?

Az elmúlt években a meteorológusok, a Magyar Tudományos Akadémia illetékes bizottsága és elnöke, Siófok korábbi és jelenlegi vezetői többször megpróbálták elérni, hogy állami szerepvállalással oldják meg az obszervatórium helyzetét, ami leginkább kisajátítást, illetve cseretelek biztosítását jelenti. Ugyan a Földművelésügyi Minisztérium (ma Agrárminisztérium) az MTI-vel 2017 elején azt közölte:

„a kormány elkötelezett aziránt, hogy biztosítsa a siófoki obszervatórium további zavartalan működését, akár jogszabályt is módosítanak a cél érdekében”.

A helyzetet máig nem sikerült megoldani. Közben a beruházó komoly összegeket fordított az aktuális építésjogi szabályok betartására, teljesítésére, amelyek alapján a Somogy Megyei Kormányhivatal múlt hét közepén kiadta az építési engedélyt. Ha ez jogerőssé válik, jócskán felsrófolhatja egy kisajátítás értékét.

 

Joggal felmerülő kérdések

Kérdésként merül fel, hogy az obszervatórium területének tulajdonosi jogait gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. miért fogadta el az ajándék területet ilyen helyzetben, és él-e ezek után a fellebbezési jogával. Él-e a másik jogosult, az Agrárminisztérium felügyelete alatt álló, az építkezés ellen kezdettől fellépő, területhasználó OMSZ a fellebbezési jogával?

Okot lehetne keresni talán az eljárásban is, hiszen a kiadott építési engedély indoklásából például kiderül, hogy nem vették figyelembe az OMSZ jogi-, valamint a vízügy képviselőjének megjegyzéseit. Szó szerint idézve:

“A helyszíni szemlén az Országos Meteorológiai Szolgálat jogi képviselője és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság képviselője által elhangzottak a tervezett épület építésének vonatkozásában nem vizsgálhatók, mivel azok feltételezéseken alapulnak, így állításukat a jelen eljárásban az építésügyi hatóság nem veheti figyelembe.”

 

A balatoniak már az engedély kiadása előtt felemelték a hangjukat

Az obszervatórium mellett tervezett építkezés miatt már június elején a Belügyminisztériumhoz tartozó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz fordult az önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség, amelyet a 22 szervezetből álló Balatoni Civil Szerveztek Szövetsége is támogatott ebben. A Nők a Balatonért Egyesület (NABE) pénteken az agrárminiszternek írt levelet, amelynek záró mondta így hangzik:

“A jelen ügy előrehaladott voltára tekintettel, kérjük Miniszter urat, hogy mint az obszervatórium főhatósága, emelje föl szavát, hogy az engedélyezési eljárásban méltó szerepet kapjon a turizmus biztonságához nélkülözhetetlen intézmény. Bízunk benne, hogy a jogszabályok biztosítják a közérdek érvényesülését, ha az építők a hatósági eljárásban szembesülnek a turizmus biztonságának szempontjaival.”

 

A korábbi nyilatkozatokról, előzményekről itt számoltunk be.