A zalai lakosok többsége két évtizede még csak hallomásból, vagy a televízióban vetített természetfilmekből ismerte Európa legnagyobb testű rágcsálóit. A hódok az azóta eltelt húsz év alatt olyannyira elszaporodtak, hogy mára gazdasági károkozókká váltak.
A növényevő hódok ugyanis életmódjukból adóan rengeteg növényt pusztítanak, képesek a legvastagabb fákat is kidönteni. Országszerte egyre több helyről hallani ilyen esetekről.
A hódokkal kapcsolatos problémákra néhány éve Völgyi Zoltán hívta fel fel a figyelmet. Akkor elmondta, hogy a birtokára telepített gyümölcsfákat éppúgy megrágta, mint a tó- vagy patakparti pihenőhelyek árnyat adó fűz és tölgyfáit. Amikor a téma újbóli felszínre került, ismét megkereste a zaol.hu.
Azt mondta, nála részben azzal oldódott meg a probléma, hogy egyes hódoktól fertőzött területein túladott, másrészt egy másik birtokán lévő család valami okból kipusztult.
A növényevő hódok ugyanis életmódjukból adóan rengeteg növényt pusztítanak, képesek a legvastagabb fákat is kidönteni.
Amíg lágyszárú zöld növényt talál magának a hód, addig kevésbé bántja a fákat – magyarázza. – Télen azonban tényleg mindent megrág, ami az útjába kerül. Egy karvastagságú fát képes akár két harapással is kidönteni, de egy ötven centiméter átmérőjű tölgyfa sem okoz neki különösebben gondot. Próbáltam drótkerítéssel védekezni ellene, semmi értelme nem volt, hiszen járatokat alakított ki magának, egyszerűen átásta magát a drótháló alatt.
Visszatelepítési program
Az eurázsiai hódok visszatelepítésére World Wide Fund for Nature, vagyis a Természetvédelmi Világalap magyarországi szervezete még 1996-ban indított átfogó programot, amely 2008-ra fejeződött be. A kampány során az ország több pontján engedtek szabadon családokat, így a Duna–Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó gemenci ártéri erdőkben, a Dráva magyarországi szakaszain, az Alföld egyes vidékein, valamint az egykor kiterjed lápvidékként ismert Hanság területén, a rágcsálók azonban nagyon további területeken is megjelentek, többek közt Zalában is. Mára gyakorlatilag nincs olyan vizes élőhely hazánkban, ahol ne fordulnának elő. A vármegyénkben fellelhető hódokról úgy tartják, azok már spontán települtek vissza, vélhetően a Horvátországba kihelyezett rágcsálók vagy azok utódai kerestek maguknak új élőhelyet.