Hévíz: 662 millió tóvédelemre

A közel 662 millió forintnyi uniós támogatást elnyert hévízi átfogó tóvédelmi projekt a tervek szerint 2020-ig fejeződik be. A projekt részeként megtörténik a tó körüli leromlott állapotú erdő- és gyepterületek rekonstrukciója, valamint a nem honos fajok eltávolítása.

(forrás: BFNPI)

Erről az agrártárca államtitkára számolt be a Balaton Fejlesztési Tanács legutóbbi ülésén.

A Hévízi-tó a világ legnagyobb biológiailag is aktív, természetes, tőzeg medrű termáltava, amely páratlan természeti környezetben található. A tó védelmére telepített, mintegy 34 hektáros véderdő és a környező gyepterületek természetességi állapota a behurcolt, betelepült idegenhonos özönfajok miatt folyamatosan romlik, az élőhelyek degradálódnak, az őshonos növény és állatfajok élettere egyre csökken. A 2017 májusában elindított projekt célja ezen káros folyamatok hatásainak mérséklése,

  • az idegenhonos növény- és állatfajok állományának csökkentése,
  • a Hévíz-Keszthelyi-láp degradálódott területein a biodiverzitás növelése,
  • a véderdő természeti állapotának javítása,
  • a tó vízhozam szabályozását biztosító műtárgyak korszerűsítése és
  • egy olyan komplex bemutatási infrastruktúra fejlesztés végrehajtása, mely lehetővé teszi a Hévízi-tó természetvédelmi területének, a Hévízi-csatornának és a Hévíz-Keszthelyi-lápnak, mint a Keszthelyi-hegységet a Kis-Balatonnal összekötő zöld folyosó természeti értékeinek és a projekt eredményeinek a bemutatását.

A projektgazda a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BFNPI), a konzorciumi partnerek: Hévíz Város Önkormányzat, Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház, A Hévízi-tó és Felszín Alatti Vízgyűjtő Területének Környezetvédelme Alapítvány.

 

Nem kívánatos a bálványfa, az ezüstkárász vagy a márványrák

Puskás Zoltán, a BFNPI igazgatója a projektindításkor elmondta: a tó mintegy 60 hektáros környezetével együtt természetvédelmi terület. A program nem kizárólag a tómedret érinti, hanem sokkal inkább a környezetét, ami a Keszthelyi-hegységtől a Kis-Balatonig húzódó ökológiai egység része.

Mint kifejtette, a világ legnagyobb, biológiailag is aktív, természetes tőzegmedrű termáltaván és környezetében gyéríteni fogják a nem honos fákat és lágyszárú növényeket – mint a bálványfa, az aranyvessző, a piros tóalma vagy az egyiptomi kéktündérrózsa -, mert ezek betelepített vagy invazív fajok. Ugyancsak ritkítani kívánják az olyan betelepített vízi állatok egyedeit, mint az ezüstkárász vagy a márványrák, amelyek ázsiai, afrikai élőhelyekre jellemzőek, de nem a Hévízi-tóra.

A Hévíz-Keszthelyi-láp gyepterületeinek rekonstrukcióját is megvalósítják Hévíz, Sármellék és Alsópáhok területén, de ingatlanvásárlás révén egy magánterületet is természetvédelmi kezelésbe vonnak. Felújítják a tó vízszintjét szabályozó zsilipeket, illetve mintegy tíz kilométer hosszan új tanösvényeket alakítanak ki a helyi természet és az élővilág bemutatására. A fürdőkórház területén lombkorona-figyelő állomást létesítenek, a Hévízi-csatornánál pedig vízi túrákhoz szükséges infrastruktúrát is kialakítanak – sorolta a nemzeti park igazgatója.