Heves zivatarok, légzuhatagok a Balatonnál – kielemezték a legutóbbi hatalmas vihart

Átfogó elemzést készített a hatalmas károkat okozó hétfői balatoni viharról az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) siófoki obszervatóriumának vezetője Horváth Ákos és Csirmaz Kálmán meteorológus. Az OMSZ hivatalos weboldalán szinte a legapróbb részletekig leírják, háttér információkkal kiegészítik és fotókkal, ábrákkal is illusztrálják a vihar előzményeit, valamint a megérkezésekor tapasztaltakat.

Amint arról korábban mi is beszámoltunk 2017. július 10-én a forgó zivatar okozta szél sebessége Balatonaligán elérte a 157 km/h sebességet, ezzel megdöntve a balatoni szélerősség rekordot, és megközelítve az országos (2010 decemberében Kab-hegyen mért 172 km/h) abszolút rekordot. A vihar egy négy napos zivatar-periódus része volt, amely során nem csak a Balatonon, de elsősorban a Dél-Dunántúlon minden nap kialakultak forgó zivatarok, úgynevezett szupercellák, jelentős jég és szélkárokat hagyva maguk után.

1. ábra

Az OMSZ honlapján megjelentett tanulmány szerint az első markánsabb zivatarcellák július 10-én este 6 óra körül jelentek meg a horvát-magyar határ közelében, és átlépve a Dráva vonalát északkeletre mozdultak. A meleg talajközeli és a magasabb rétegek nedves levegőjéből táplálkozva a zivatarok egyre erősebbek lettek, és északkeleti irányba, a Balaton felé haladtak (1. ábra). A termikus jellegű energia mellett (amelyet az ember is érez a fülledt meleg levegő formájában) a magassággal erősödő szél, vagyis a szélnyírás is hozzájárult ahhoz, hogy a cellák forogni kezdtek, és a Somogy-megyei Karád térségét már örvénylő zivatarfelhő, úgynevezett szupercella állapotban érték el. A településre lecsapó vihar háztetőket rongált meg, fákat döntött a földre. Szemtanúk leírása alapján a felhőből lecsapó szél volt a felelős a károkért, de voltak, akik forgószelet is látni véltek. Ez utóbbi esetben a szupercella beáramlási és kiáramlási területei nagyon közel lehettek egymáshoz.

2. ábra

A Balatonnál egy órával a zivatar érkezése előtt már látszott a légkör „pörgető hatása”, amelyet egészen kicsi gomolyfelhők alakján is látni lehetett (2. ábra). A Balatonhoz délnyugatról közeledő zivatarcella szemmel is láthatóan nagyon fejlett és erős képződmény volt, széles üllővel, a kifutószelet jelző peremfelhővel (3. ábra).

3. ábra

Ahogy a cella este 8 után elérte a Balatont, jól látható volt a nagyon heves koncentrált leáramlás, amely a földre csapódva kis területen viharos szelet okozott (4. ábra) – írják a tanulmány szerzői. Az ilyen koncentrált leáramlást légzuhatagnak (downburst) nevezik, és a különösen heves zivatarok sajátossága. A jelenség éppen a tornádó ellentettje: míg a tornádóban egy keskeny csatornában (néha csak néhányszor 10 méter átmérővel) a felhőbe befelé áramlik a levegő, addig a légzuhatagban ugyancsak viszonylag keskeny területen (néha csak 1-2 km körüli átmérővel) a felhőből koncentráltan leáramlik a levegő. A leáramlás sokszor esővel és jéggel is jár. Ha a 100 km/h sebességet is meghaladó szélhez cseresznye, vagy annál nagyobb méretű jégszemek társulnak, akkor annak golyózáporhoz hasonlítható pusztító hatása lehet. A mezőgazdasági kultúrákon kívül lakóházak tetejét, ablakokat, redőnyöket, vagy akár az épületek vakolatát is súlyosan meg tudja rongálni. Az Országos Meteorológiai Szolgálat balatonaligai műszere 157 km/h sebességet regisztrált az átvonuló szupercella nyomán.

4. ábra

Az orkán erejű szél olyan mértékben felkapta a vizet a Balaton felszínéről, hogy a látás 1-2 méterre csökkent, a parton tárolt hajók elborultak, egészséges fákat gyökerestől fordított ki a szél (5. ábra és 6. ábra). Hasonlóan rengeteg fakidőlés volt Siófok keleti és déli területén, a gyakori jégkárokkal együtt pontosan kirajzolva a szupercella útvonalát.

5. ábra
6. ábra

A Balatonnál ez a vihar okozta a valaha mért legnagyobb szelet, de nyilvánvalóan a forgószelekben voltak magasabb értékek is. Országos viszonylatban a mostani 157 km/h-s szélnél mértek magasabb értékeket is. Egy 2010 májusi viharciklon alkalmával Kab-hegyen 162 km/s széllökést mértek. A 172 km/h-s hazai csúcsot szintén Kab-hegyen regisztrálták 2010. december 9-én.

A zivatar részletesebb képéből látható, hogy a Balaton keleti partját elérő fő cellától nyugatra egy kisebb zivatarcella is kialakult, amelyet a nagyobbik cellából szétterülő kifutószél frontja torlasztott fel (7. ábra).

7. ábra

Ha az átlagolvasónak nem is, a meteorológiával foglalkozóknak többet mond, hogy a zivatar erősségét jól mutatja a radar mérésből készített függőleges metszet, amin látható, hogy a legmagasabb felhőtető magassága megközelítette a 14 km-t, úgy, hogy a 45 dBz-s reflektivitási érték 13 km magasságig hatolt fel (8. ábra). Az ilyen hatalmas cellák a Kárpát-medencében ritkaság számba mennek, bár nem példanélküliek.

8. ábra

A szél és a jégeső mellett ugyancsak szerepet játszott az erős villámlás, amely végigkísérte a cellát átvonulása során (9. ábra). Az időszak heves zivatarai ugyanazokra a végső okokra vezethetőek vissza: a tőlünk északra hullámzó frontrendszer déli oldalán lévő labilis légtömegekre és az erős magassági szél együttes hatására, amely jól látszott a július 10-i déli zágrábi rádiószondás mérésekből (10. ábra).

9. ábra
10. ábra

A szupercellás zivatarok nem ritka jelenségek hazánkban, a cellák mérete, valamint előfordulásuk gyakorisága azonban évről évre erősen változik. 2017 jó eséllyel pályázik az erősen szupercellás év címére – olvasható a met.hu oldalon lévő cikkben.