Hét évtizeddel ezelőtt alakult meg a Georgikon Kertészeti Tanszéke (zaol.hu)

Több országos, sőt világhírnevet szerzett zöldség- és gyümölcsfajta született meg a Georgikon növénynemesítőinek munkájával, s több kutatási eredményük is nemzetközi hírű. Ezekről is szó esett a konferencián, melyet a Kertészeti Tanszék 70 évvel ezelőtti megalakulásának alkalmából tartottak Keszthelyen.

Bár a hét évtizedes működésre emlékeztek a kutatók, oktatók és gyakorlati szakemberek, a kertészeti ismeretek oktatása már jóval korábban megkezdődött a Georgikonon. Az 1800-as évek elején alpraktikánsokat (jobbágy- és zsellérfiúk) képeztek, oktatójuk az uradalmi főkertész volt. Az első kertészeti oktató Asbóth János volt. Jóval később, 1945 októberében megbíztak egy országosan ismert szakembert, Jeszenszky Árpádot, hogy alapítson kertészeti tanszéket, amely 1947. február 15-én indult Kertészet, Szőlő- és Borgazdaságtani Tanszék néven.

– A fő feladat az volt, hogy összegyűjtsék a tájfajtákat, fajtaértékeléseket végezzenek és megfelelő termesztéstechnológiával segítsék a világháború utáni magyar mezőgazdaság újjáépítését – idézte fel dr. Kocsis László, a ma már Kertészeti Tanszék néven működő intézet vezetője. Azóta is főként nemesítéssel és fajtaértékeléssel foglalkoznak a kutatók.

– Például egy Reziből begyűjtött paradicsom korai változata, vagy a keszthelyi fehér paprika a hazai termesztésbe is kikerült. Ez utóbbi fajtával alapozta meg itt Kovács János a paprikanemesítést, melyet már a fia visz tovább. A szőlőtermesztésben dr. Bakonyi Károly nevét kell említeni, bár neki először őszibarackkal kellett foglalkoznia. 1949-től kezdte az olaszrizling klónszelekcióját, majd a keresztezéses nemesítéseket. A gyümölcstermesztésben Jeszenszky nagyon sokat tett. Ő azt mondta, hogy a szaporítás az alapja a termesztésnek. A könyve alapmű, a mai napig ott van a könyvespolcokon. Itt a térségben főként az őszibarack- és a mandulatermesztésre figyeltek. Ferdinánd Dezső felmérte Vas és Zala szelídgesztenyéseit, s elkészített egy hatalmas, mindenre kiterjedő művet, mely a mai napig forrásmunka. Jóvoltából a dísznövénykertészet is bekerült a tanszék tevékenységi körébe. Kitalálták, hogy össze kellene gyűjteni a parasztházak portáján található muskátlifajtákat, és fantasztikus gyűjteményt hoztak létre. Például egy fehér virágú muskátli, a Hópehely elindítása is a tanszékhez köthető. A 70-es évek végén, a 80-as évek elején indult a Zalára jellemző körték kutatása és a legnagyobb génbank létrehozása, ez a munka Kótun Károlyné korábbi tanszékvezetőhöz és munkatársaihoz kapcsolódik – mutatott be több jelentős tudóst és eredményt érdeklődésünkre dr. Kocsis László.

Ma jobbára a 80-as évek végén, 90-es évek elején idekerült szakemberek dolgoznak a tanszéken, építve elődeik munkájára, eredményeire. Nem csak az egyes agrárképzésekben oktatnak kertészeti ismereteket, önálló szakokat is gondoznak. A Georgikonon kertészmérnök alap- és mesterszak és szőlész-borász felsőoktatási szakképzés, alapszak, szakmérnöki képzés is folyik, és a doktori iskolában is vannak hallgatóik.

– Továbbra is jelentős szerepet tölt be a nemesítés, például paprikafajták előállítása a génbankra alapozva. Szárazságtűréssel kapcsolatos kutatásokat is végzünk több zöldségfajtával. A gyümölcstermesztésben szintén efelé megyünk. A körtefajták in vitro szaporítástechnológiájának kidolgozása nemzetközi érdeklődésre is számot tartó kutatási programunk. A dísznövénytermesztésben a klímaváltozáshoz kapcsolódóan mediterrán díszcserjék adaptációs vizsgálata és szaporítása folyik. A szőlőtermesztésben a fehérbort adó fajtákkal és a rezisztenciával foglalkozunk. Az alanynemesítésnél szintén a szárazságtűrésre figyelünk. Az ökológiai és az intenzív gazdálkodás egymásra hangolásával ugyancsak foglalkozunk.

(11:14)