Háziorvoshiány: a kritikus helyzet több mint 800 ezer magyart érint (penzcentrum.hu)

Jelenleg 643 háziorvosi körzet – minden tizedik – betöltetlen Magyarországon a Állami Egészségügyi Ellátó Központ 2022. januári adatai alapján, ezeknek 87 százaléka már több mint fél éve áll üresen. Ezekhez a praxisokhoz 829 ezer beteg tartozik. Bár a magyar egészségügyben a szakemberhiány nem újkeletű probléma, az utóbbi években – valószínűleg nem kis mértékben a koronavírus-járvány hatására – csak romlott a helyzet. A javulásra pedig nemigen lehet számítani, hiszen a háziorvosok átlagéletkora Magyarországon nagyjából 60 év – írja a penzcentrum.hu.

 

Rengeteg idős szakember van a szakmában, akik közül a következő időszakban sokan vonulhatnak nyugdíjba. A járvány, és ezzel együtt az oltási terv végrehajtása is egyre több feladatot, így nagyobb terhet és nyomást helyez a magyar háziorvosokra.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvántartása szerint tartósan betöltetlen háziorvosi körzetnek akkor tekinthetünk egy praxis, ha hat hónapon át nem tudják azt betölteni. Lehetséges, hogy lát el feladatokat ott háziorvos, de hivatalosan csak helyettesít, és valójában a körzet betöltetlen. A NEAK honlapján található összesítés szerint 2022. januárjában 643 betöltetlen körzet volt, ezek közül 559 – vagyis 87% – tartósan betöltetlen. 359 körzet – az összes üres körzet 55,8%-a – pedig azóta üresedett meg, hogy a koronavírus-járvány megjelent az országban 2020 márciusában.
2019 év elején még 373 tartósan betöltetlen körzetet tartottak számon, 2021-re ez a szám 482-re emelkedett. 2022 januárjában pedig már 559 ilyen praxis volt Magyarországon. Jelenleg a tartósan, és nem tartósan, vagyis a fél évnél rövidebb ideje üreseket is beleszámolva összesen 643 háziorvosi körzet betöltetlen Magyarországon a 6350 praxis közül.

 

A legtöbb megyében romlott a helyzet

Az ország 19 megyéjét és a fővárost vizsgálva 4 megyében láthatunk az adatok alapján minimális javulást, és egyben stagnálást, a legtöbb helyen azonban romlott a helyzet. A legtöbb körzet Pest megyében és Budapesten üresedett meg egy év alatt, viszont az összes üres praxis számában Borsod megye vezet. A paraxisokhoz tartozó lakosságszám jelentős eltéréseket mutat.

Az üres praxisok száma 13-70 között mozog megyénként.

A tartósan, fél évnél hosszabb ideje betöltetlen háziorvosi körzetek száma a Balaton körüli megyékben (Forrás: penzcentrum.hu)

  • Veszprém megyében:  21

  • Zala megyében: 14

  • Somogy megyében: 28

 

A legkevésbé Győr-Moson-Sopron (10,5%) és Hajdú-Bihar (7,9%) megyékben, valamint Budapesten (6,5%) jelent égető problémát a háziorvoshiány.

A betöltetlen praxisok növekvő számának egyik oka, hogy a háziorvosok körében jelentős az elöregedés, azaz a nyugdíjba vonuló orvosok helyet nincs utánpótlás. A házi orvosok átlag életkora 58-59 év körüli. A pandémiás állapot csak felgyorsította ezt a folyamatot, mivel a veszélyeztetett (65 év feletti) korosztályba tartozó háziorvosok már nem valószínű, hogy visszatérnek az ellátásba dolgozni.

A KSH adatai alapján már a járvány megelőző 20 évben folyamatosan csökkent a háziorvosok és házi gyermekorvosok száma, emellett az ellátandó betegszám pedig nőt. Így az évi átlagos betegforgalom szintén emelkedett:

Amíg 2000-ben még 5159 háziorvos dolgozott, addig 2020-ban már csak 4536, tehát 12,1 százalékkal csökkent a számuk – a házi gyermekorvosok esetében 13,4 százalékos csökkenés mutatkozott két évtized alatt. Mindeközben az egy háziorvosra jutó bejelentkezett lakosok száma 17,1 százalékkal nőt, a gyermekorvosokra pedig 11 százalékkal több páciens jut.

A háziorvosi rendszer problémáira nem megoldás a praxisközösség

Még 2020 októberében kezdődtek meg a szakmai egyeztetések azzal kapcsolatban, hogy a kormány a betöltetlen körzetek problémáját úgynevezett praxisközösségek létrehozásával orvosolná. A megjelölt célok között volt, hogy kevesebb orvossal minél több szolgáltatáshoz (szűrésekhez, egészségmegőrzést segítő programokhoz) segítsék a lakosságot. 2021 januárjában került bejelentésre, hogy a háziorvosokra is kiterjesztik az orvosi béremelést, de esetükben a növekedés mértéke attól is függ, hogy a doktor “szorosabb vagy lazább” praxisközösséget vállal – ez akkor még nem volt tisztázott, mit takar, azóta viszont a kormány megteremtette a háziorvosok számára a praxisközösségek létrehozásának lehetőségét.

Az új praxisközösségek lehetőséget kaphatnak arra, hogy tagjai a jelenleg még betöltetlen alapellátási körzeteket akár közösen is elláthassák, jelentősen lecsökkentve ezzel az egy orvosra jutó munkaterhelést – írta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Magyar Hírlaphoz eljuttatott közleményében. Közölték azt is: 2021 januárjától az emelt szintű praxisközösséget vállalók 100 százalékos, az alapformát választók 80 százalékos többletforráshoz jutottak és a praxisok orvosi bértámogatása 2022. január 1-től még tovább nő, átlagosan közel 50 százalékkal.

Országosan már 422 praxisközösségi konzorcium jött létre háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi praxisok részvételével.

A praxisközösségek létrejötte elviekben azt eredményezi, hogy erősödik a helyben végzett alap és járóbeteg szakorvosi ellátás, növekedik a háziorvosok és szakdolgozók munkájának hatékonysága és a lakosság szélesebb körben és magasabb színvonalon kapja meg a szükséges kezelést már az alapellátásban. Úgy tűnik azonban, hogy ez a háziorvosok elöregedésének, és a járvány miatt megnövekedett feladatok problémáját nem oldja meg.

A GKI 2021. februári közlése szerint a praxisközösség önmagában azért nem gyógyír a háziorvosi rendszer problémáira, mert ettől nem lesz több háziorvos, illetve a betegekre eddig fordítható idő sem lesz több. Olyan területeken, ahol az ellátási körzet nagy, aprófalvas vagy tanyás jellegű, s ahol a háziorvos már eleve rendszeresen kijárt a betegekhez (mert azok nem tudnak a rendelőbe eljutni), a praxisközösség igen nehezen működtethető, s érdemi javulást sem jelent – értékelték az akkori helyzetet, hozzátéve: az új rendszer a be nem töltött praxisok helyettesítését sem fogja ez megoldani.

Újabb terhek a túlterhelt háziorvosok vállán

Újabb feladatokat kaptak a – már így is túlterhelt – magyar háziorvosok a múlt héten. Müller Cecília önkéntes oltómunkát vár el a háziorvosoktól hétvégén az oltópontokon, míg Kásler Miklós többek között beteg-visszahívási kötelezettséget rendelt el. Azt is elvárják az orvosoktól, hogy valamennyi covid-gyanús betegnél végezzenek gyorstesztet. December végén erre reagált a Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Csoportja.

A MOK Háziorvosi Csoport közleményében a tisztességgel dolgozó többség védelme érdekében visszautasítja az általánosítást a munkáját nem megfelelően végző háziorvosokkal kapcsolatos betegpanaszok nyomán kiterjesztve azokat a teljes háziorvosi közösségre. Felhívják a figyelmet, hogy a háziorvosi munka eddig is sarkalatos pontja volt a védekezésnek, oltások szervezésének. Azt is kiemelik, hogy a amikor a háziorvosi rendszerre plusz feladatokat rónak egységesen, azt döntően idős korú, nyugdíjkorhatárhoz közeli, vagy azon túli, koruknál fogva is fokozottan veszélyeztetett orvosokra terhelik. Azt is közölték: “A háziorvosok átlagéletkora Magyarországon nagyjából 60 év”. (A MOK Háziorvosi Csoport közleményének teljes szövege itt olvasható.)

A közleményben leírtak alapján a – már a járvány alatt így is kimerült, illetve kiégett – háziorvosokra rótt plusz terhek még több praxis megüresedéséhez vezethetnek jövőben. Arról egyelőre nincs információnk, hogy a MOK Háziorvosi Csoportjának javaslatait érvényesítik-e majd a védekezés, oltási terv további lebonyolítása során – írja az adatokat többféle diagrammal is szemléltető penzcentrum.hu.