Harminc évig nem kell hozzányúlni a tihanyi bencés apátsághoz (Magyar Nemzet)

Akár kétmillió ember is ellátogat Tihanyba minden évben, és csaknem kétszázezren az apátságot is megtekintik – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Mihályi Jeromos, aki szerint fontos, hogy egyre többen találkozzanak a szerzetesi élettel, amiről a kommunizmus negyven éve alatt nem lehetett hiteles információkat szerezni. A tihanyi bencés apátság perjele arról is beszélt lapunknak, hogy ki kell mozdítani az embereket a koronavírus-járvány idején kialakult új komfortzónájukból, hogy ismét megtapasztalhassák a személyes találkozás értékét.

Három jelentős felújítási projekt is fut egyszerre Tihanyban. Uniós pályázat révén újították meg az apátsági múzeum kiállítását, ami interaktív módon mutatja be a szerzetesközösség történetét a tihanyi alapítólevéltől a XX. századig. Egy kortárs szerzetes szobáján keresztül pedig a mostani bencések életét is megismerhetik a látogatók.

Egy kérdőív alapján adtuk meg a válaszainkat az érdeklődőknek arról, hogy milyen a napirendünk, hogyan töltjük a szabadidőnket, milyen filmeket nézünk 

– mondta Mihályi Jeromos perjel, a tihanyi bencés közösség vezetője.

Az említett pályázat részeként egy napváró teraszt is kialakítanak. A mai rohanó ember már nem ül le megnézni a napfelkeltét, erre itt lesz lehetőség – mondta Mihályi Jeromos, és hozzátette, ez a beruházás 2021 októberére el is készülhet.

Egy másik uniós tenderben Tihany mint turisztikai célpont vesz rész: az apátság a helyi önkormányzattal és a Magyar Turisztikai Ügynökséggel pályázott konzorciumban. Ennek részeként megújul a Csokonai-liget, fejlesztik az apátság külső tereit, és megteremtik egy-egy komolyabb kiállításnak a biztonságtechnikai hátterét az apátság modern galériájában.

Végre lesz megfelelő infrastrukturális háttér, hogy időnként Tihanyban is megmutathassuk az első magyar nyelvemléket tartalmazó alapítólevelünket, amit Pannonhalmán őriznek

– mondta ennek kapcsán a perjel.

A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkársága által biztosított több mint két és fél milliárd forintos forrásból pedig teljesen felújítják a tihanyi apátságot és a bencések rendházát.

Az a célunk, hogy nyugat-európai színvonalon történjen meg a renoválás. Magyarország ikonikus épülete az apátság, ami minden, a Balatonról és az országról készített imázsfilmben szerepel. Évente csaknem kétszázezer látogatót fogadunk, és az apátság melletti sétányon mintegy kétmillió turista is megfordul. Amióta megépült a barokk épület, tízévenként kellett valamit felújítani a félsziget különleges időjárási körülményei, a nagy páraingadozás és szél miatt. Azt szeretnénk elérni, hogy húsz-harminc évig ne kelljen majd komolyabban hozzányúlni az apátsághoz

– fejtette ki Mihályi Jeromos.

A tihanyi apátság nemcsak csodálatos fekvése, de gazdag történelmi öröksége miatt is kedves helye a magyarságnak.

Száz éve lesz, hogy az utolsó magyar király, IV. Károly itt töltötte az apátságban az utolsó napjait Magyarországon, és I. András király sírját is feltárjuk most az altemplomban. Szeretnénk minél inkább bemutatni, hogy királyőrző apátság vagyunk 

– mondta Mihályi Jeromos, hozzáfűzve, hogy még nem tudni pontosan, ki is van I. András király sírjában.

Szeptemberre fejeződnek ugyanis csak be azok a rendkívül összetett multidiszciplináris kutatások, amelyeket az Eötvös Loránd Kutatási Hálózattal és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel közösen végeznek Tihanyban.

Olyan szakmai tanácsadó testületet állítottak össze, amelyben művészettörténészek, antropológusok, régészek és archeogenetikával foglalkozó szakemberek is vannak.

Több ásatás is volt a XIX. század óta, amelyek során megbolygatták a királysírt. 1953-ban, miután a bencéseket eltávolították Tihanyból, egy hatnapos feltárás során a megtalált csontanyagot egy helyre helyezték, és így legalább 12 személy csontjai keveredtek össze – mesélte a perjel, aki szerint ezért minimális az esélye I. András király csontjai beazonosításának, hiszen fia, Dávid herceg, aki maga is hasonló korú volt, amikor elhunyt, szintén Tihanyban lett eltemetve. – A mostani kutatások célja, hogy lezárulhasson a királysírok vizsgálata, és a jövő kutatói a most megszerzett információk felhasználásával kaphassanak választ kérdéseikre, a sírok további megnyitása nélkül is

– hangsúlyozta az atya.

Mihályi Jeromos a Magyar Nemzetnek azt is elmondta, pesszimista azzal kapcsolatban, hogy a járvány hatására pozitív változások történnének a társadalomban. Valószínűleg minden vissza fog térni a régi kerékvágásba, mintha mi sem történt volna – vélekedett a perjel, aki arról is beszélt, hogy az embereket ki kell emelni az új komfortzónájukból és visszahívni a közösségbe, hogy ismét megtapasztalják, van élet a lakásuk falain kívül is.