Hazánk legjelentősebb üdülőkörzetének legnagyobb infrastrukturális fejlesztéseként Siófokon megkezdődött a Balaton zsiliprendszerének 19 milliárd forintos átépítése, emellett hamarosan indulhat a Sió csatorna vízi turisztikai fejlesztése, 340 millió forintból. A vízleeresztő rendszer korszerűsítésével hosszabb lesz – a tervek szerint a Duna torkolatát is eléri – majd a Sió vízi sportútja, és beindulhat a Balaton és a Fekete-tenger között a sportolásra, személyszállításra alkalmas, kis méretű hajók forgalma – írja a magyarnemzet.hu.
Az elmúlt három évtizedre jellemző szélsőséges időjárást a Balaton is megszenvedte, a kétezres évek elején drámaian alacsony volt a tó vízszintje – emlékezetes: korábban megírtuk, olyannyira sekély volt a víz, hogy a balatonfenyvesi képviselő-testület egy esetben a parttól 150 méterre keletkezett földnyelven tartotta aktuális ülését. Öt éve viszont a magas vízszint okozott gondot és károkat a parti infrastruktúrában.
Rugalmassá kell tenni a levezetőrendszert, ehhez szükséges átépíteni a zsilipet – jelentette ki egy Siófokon tartott lakossági fórumon Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője. Elhangzott, hogy nagy műtárgyat érint a 2022 végéig megvalósítandó zsiliprendszer-korszerűsítés, amikor átépítik a tó vízleeresztő- és a Bahart-hajózsilipjét, Balatonkilitinél pedig megtörténik a mederduzzasztás. A Siófok központjában álló, jelenleg nem éppen szívderítő látványt nyújtó víziműtárgy-monstrum egy turisztikai szempontból is figyelemre méltó, bejárható nyitott térben kap majd helyet, ahol a tervek szerint átvezet felette egy szép ívű híd, ezzel együtt pedig a zsilip mellett húzódó Krúdy sétány is megújul.
Élénk érdeklődéssel kísérik a folyamatokat a 2010-ben alakult Szekszárdi Kajak-kenu Sportegyesület profi és amatőr versenyzői is, mert azt remélik, a kiliti duzzasztó újabb lépés lesz a nekik fontos, elsősorban sportcélú vízi út feltételeinek megvalósulásához.
– Most Szekszárdtól a tőlünk északra lévő Medináig terjedő Sió-szakaszt használhatjuk, de ha valóra válnak az álombeli tervek, akkor Ozorától Bogyiszlóig – a Duna-torkolatig – 80 kilométeresre nőhet a vízi út – vázolta lapunk érdeklődésére Jámborné Inger Nikoletta, a sportegyesület egyik edzője.
A Tolna Megyei Önkormányzat terület- és településfejlesztési osztályának vezetőjétől megtudtuk: a nyílt közbeszerzési eljárással meghirdetett projekt megvalósításához nyújtott 340 millió forintnyi támogatás több forrásból, uniós pénzből is összeadódik, szigorú feltételek mellett. – Ennek most tart az utóellenőrzése – jegyezte meg Naszvadi Balázs. Mint mondta, a vízi- és kerékpáros-turizmus fejlesztését célzó, 2017 tavaszán kezdett Sió-projektben a legfontosabbnak azt tartják, hogy a csatorna töltései alkalmassá váljanak a sportolásra, és a mobil stégeket a vízre telepítsék. Emellett az első ütemben Ozora és Szekszárd között hat komplett pihenőhelyet alakítanak ki. A projekt második szakaszában a már meglévő somogyival kötnék össze a töltésen futó tolnai kerékpárutat – ismertette az osztályvezető.
Bringán a tóhoz
Épülhet a Budapest–Balaton kerékpárút – első lépésben Etyekig – együttesen 2,4 milliárd forintból. A nyílt tender eredményét az ajánlatkérő NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közölte az uniós közbeszerzési közlönyben. Eszerint az első, kilenc és fél kilométer hosszú Budaörs–Törökbálint–Biatorbágy közötti szakaszt a KM Építő Kft. 1,649 milliárd forintból építi meg, a 4,4 kilométeres Biatorbágy–Etyek közötti útszakasz megépítésére 736 millió forinttal a Colas Út Építőipari Zrt. nyerte el pályázatot. A 110 kilométer hosszú, három méter széles Budapest–Balaton bringaút a jövőben kapcsolódási lehetőséget teremthet a horvát–szlovén kerékpárúthoz.